Nem az aszály okozója, de a jégkár ellen sem igazán hatékony a jégkármérséklő rendszer
Az idei jelentős aszályt sokan legalább részben az Országos Jégkármérséklő Rendszer, a Jéger számlájára írták. A VulcanAgro Kft. tulajdonosa, Vázsonyi László petíciót is indított a rendszer ellen, amelyet 14 ezer aláíróval adott át Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszternek. A miniszter már májusban jelezte, hogy felülvizsgálják a Jéger működését és szakmai felügyeletét, ennek nyomán független szakemberekből álló tudományos testület vizsgálta meg a rendszert.
Most megjelent a kormány weboldalán a Jéger környezeti hatásainak és hatékonyságának értékelése című tanulmány, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia foglalt össze. Az eredmény egyik fele nem különösebben meglepő: a rendszer nem tehető felelőssé az aszályért. A másik felével viszont már kevésbé lehet elégedett a rendszer üzemeltetője, mert kiderült, hogy a jégkármentesítésben sem különösebben hatékony a Jéger.
Így működik a rendszer
A Jéger úgy működik, hogy az országszerte elszórt 986 darab – 223 automata és 763 manuális – talajgenerátorral acetonos ezüst-jodid-oldatot égetnek el, és az így keletkező ezüst-jodid-részecskék a feláramlással feljutnak a felhők felsőbb rétegeibe. Céljuk, hogy csökkentsék a jégszemcsék méretét és kialakulásuk valószínűségét. A generátorokat a HungaroMet előrejelzése alapján ott kapcsolják be, ahol 30 vagy 60 százalék a nagy méretű jégdarabok kialakulásának esélye. Ilyenkor a felhők nem tűnnek el, csak a csapadék hullik le kisebb jégdarabokban vagy esőként.
Nincs kimutatható hatás
A Bozó László meteorológus, akadémikus által vezetett bizottság megállapítása szerint a Jéger működésének nincs jelentős, 10 százalékot meghaladó hatása sem a jégeső okozta károk mértékére, sem a lehulló csapadék mennyiségére. A jégesők leggyakrabban a dél-dunántúli régióban és Heves megyében fordulnak elő, összhangban azzal, hogy a hevesebb zivatarok gyakran a mediterrán ciklonokhoz kapcsolódva alakulnak ki. Az ország északi részén valószínűleg domborzati okok miatt gyakoribb a jégeső.
A tudományos ismeretek nem igazolják, hogy a Jéger befolyásolná a felszínre hulló folyékony csapadék mennyiségét és térbeli eloszlását. Egyértelműen kijelenthető, hogy a rendszer üzemeltetése nem tehető felelőssé az elmúlt évek aszályos időjárásáért.
„A magyarországi hőmérsékleti és csapadék adatsorok elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy az aszály és a szárazság a Kárpát-medence éghajlatának jellemzője” – írták. A mérések kezdete óta a 2026-os nyár bizonyult a legszárazabbnak, de a Jéger működése előtt és alatt is voltak egymást követő csapadékosabb és szárazabb periódusok. Az aszályindikátorok igazolják, hogy 2026 nemcsak Magyarországon, hanem lényegében egész Európában extrém száraz volt.
Ezüst a talajban?
A kutatók azt is vizsgálták, kimutatható-e ezüstfelhalmozódás a talajban. A Jéger üzembe helyezése után, 2020-ban öt település körzetében 100 helyszínen vizsgálták a talaj, további 25 helyen a talajvíz kémiai összetételét. Egyik talajmintában sem mutattak ki mérhető ezüstkoncentrációt. A nemzetközi szakirodalom alapján ugyanakkor a további vizsgálatokhoz a talaj felső 5–10 centiméteres rétegéből javasolnak mintát venni, mert az ezüst elsősorban itt halmozódhat fel.
Felhívták arra is a figyelmet, hogy az időjárás potenciális módosításához használt rendszerek működtetése Magyarországon nem engedélyköteles, és még bejelentési kötelezettség sem szükséges hozzá. „Sajnos ez egyrészt lehetőséget ad olyan rendszerek piaci értékesítésére és alkalmazására, amelyeknek bizonyíthatóan semmilyen hatásuk nincsen, másrészt lehetőséget ad különböző álhírek terjesztésére” – írták.
Ezért javasolták, hogy a működő rendszerek esetében legyen kötelező a bejelentés, új rendszereknél pedig a működési engedélyt előzetes hatástanulmányhoz kössék, és az engedélyezés terjedjen ki a módszer tudományos megalapozottságának ismertetésére és ellenőrzésére is.
