Senki nem mer NER-es céget venni, befagyott a piac, de fordulat jöhet
Magyarországon eddig több, párhuzamosan működő szabályrendszer alapján vizsgálták a külföldi befektetők cégvásárlásait. A befektetők gyakran kifogásolták az eljárások lassúságát és a tiltó döntések kiszámíthatatlanságát. Az állam kezdetben megtiltotta, hogy az osztrák VIG megvásárolja az Aegon magyarországi üzletágát, és az Alföldi Tej görög befektetőnek történő eladását is megakadályozta.
A kormány most társadalmi egyeztetésre bocsátott egy tervezetet, amely a külföldi befektetők magyarországi cégfelvásárlásainak engedélyezését is átalakítaná. A Belügyminisztérium és a Gazdasági és Energetikai Minisztérium párhuzamos engedélyezési rendszere 2027-től egyszerűsödne: külön jóváhagyásra csak az EU-n, az Európai Gazdasági Térségen és Svájcon kívüli befektetők részesedésszerzésénél lenne szükség, és csak akkor, ha a megvásárolandó társaság nettó árbevétele az utolsó lezárt üzleti évben elérte a 180 milliárd forintot, vagy az ügylet értéke eléri a 10 milliárd forintot. Az engedélykötelezettség ágazathoz is kötött: a feltételek teljesülése esetén is csak a kokszgyártás, a kőolaj-feldolgozás, a vegyi anyag- és termékgyártás, a gyógyszergyártás, a fémalapanyag-gyártás, a fémfeldolgozási termék gyártása, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás és légkondicionálás területén működő társaságoknál kellene jóváhagyás.
A cégfelvásárlási piac idén kifejezetten gyengén teljesített. Az erős forint devizában számolva megdrágítja a magyar cégeket, a magas kamatok miatt a finanszírozás sem olcsó, és ott van a külföldi vevőknek nehezen felmérhető kockázat is: ha egy NER-hez kötődő vállalatot vásárolnak, nem válnak-e maguk is érintetté egy későbbi vagyonvisszaszerzési eljárásban.
Sajátos kettősség alakult ki: az április 12-i választás óta a külföldi pénzügyi befektetők bizalma látványosan erősödött Magyarország iránt, a forint erősödött, a hozamok csökkentek, a NER-hez nem kötődő tőzsdei cégek részvényei pedig jelentősen drágultak. Ez a bizalom a felvásárlási piacon azonban egyáltalán nem érződött.
A legtöbb megkérdezett piaci szereplő szerint a cégfelvásárlási piac lényegében befagyott: sok magyar tulajdonos eladná a vállalkozását, vevőből azonban jóval kevesebb van, így az alkupozíciók is nekik kedveznek. Ebben a környezetben különösen nagy súlya van annak, mennyire kiszámítható az állami engedélyezés.
A Tisza-kormány hivatalba lépése után nem alakította át rögtön az engedélyezést: az érintett ügyletekhez továbbra is a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium jóváhagyását kell megszerezni. A minisztériumok betartják az eljárási határidőket, ugyanakkor rendszerint ki is használják a rendelkezésükre álló időt, miközben viszonylag kevés engedélykérelem érkezett. A hosszú várakozás önmagában is bizonytalanságot okoz: hónapok alatt változhatnak a piaci körülmények, a megvásárolni kívánt cég értéke, sőt a felek eladási vagy vételi szándéka is.
A két engedélyezési eljárás eltérő időpontban és céllal jött létre: a 2018-as szabályozás a biztonsági szempontból érzékeny vállalatok külföldi felvásárlását ellenőrizte, a veszélyhelyzet idején bevezetett rendszer pedig ennél szélesebb vállalati körre terjesztette ki az állami kontrollt. A tervezett egyszerűsítés szűkítené az engedélyköteles ügyletek körét, ami önmagában azonban nem oldja meg a piac problémáit.
Külön fékező tényező a NER-hez kötődő vállalatok megvásárlásának kockázata. A vevők attól tartanak, hogy a megszerzett vagyont egy későbbi vagyonvisszaszerzési eljárás akkor is érintheti, ha ők jóhiszeműen jártak el. Ez ténylegesen visszatartja a vevőket: a NER-esek nagyon sok mindent eladnának, de a vevők nem tudják, hogyan lehet megoldani a biztonságos vásárlást. Az elévülésig tartó, akár 5–10 éves várakozást sem az eladó, sem a vevő nem vállalná. A kockázatokat letéti számlával, szavatossági kikötésekkel és szigorú elállási feltételekkel lehet kezelni, ezek azonban a megállapodást is nehezítik.
Ilyen tulajdonosváltást jelentene az eMAG-csoporthoz tartozó Sameday magyarországi üzletágának eladása: az Osztrák Posta tulajdonában álló Express One a munkavállalókkal, az ügyfélszerződésekkel és a teljes infrastruktúrával együtt venné át a vállalatot.
Az ázsiai érdeklődés is visszaesett. Magyarország korábban számos ázsiai befektetőt vonzott, különösen az akkumulátorgyártásban és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatokban, egy, a területre rálátó szakember szerint azonban az érdeklődés azóta mérséklődött. Egy vezető hazai szakember szerint a magyar vevők aktivitása eleve alacsony, a NER-hez kötődő vagyonelemek pedig sokakat elriasztanak.
A bizalom helyreállításához az engedélyezés egyszerűsítésénél többre lesz szükség, de a tervezett enyhítés fontos lépés. Ugyanebbe az irányba hatna a külföldi befektetőkkel szembeni kiszámíthatóbb kormányzati fellépés is.
