Lézerrel sem találták a római őrtornyot, egy 150 éves kézirat vezette nyomra az erdélyi régészeket
Erdély ókori történetének jelentős nyomai kerültek elő Kolozs és Szilágy megye területén 2026 folyamán: feltárták a szamosújvári római castrum melletti civil település elemeit, valamint egy olyan római utat és Traianus-korabeli őrtornyot, amelyek eddig nem szerepeltek lelőhelyként a romániai régészeti adattárban. A nyomravezetésben fontos szerepe volt Torma Károlynak, a 19. századi régésznek, aki erdélyi kutatásairól, Aquincum feltárásáról és az Aquincumi Múzeum megalapításáról is ismert.
Mátyás József régész, a Szamosújvári Történelmi Múzeum igazgatója és Radu Zăgreanu limeskutató, a Beszterce-Naszód Megyei Múzeum régésze 2023 óta közösen dolgozik a Beszterce-Naszód megyei Friss (Lunca) római burgusának feltárásán. A 2026-ban feltárt II–III. századi civil településrésznek köszönhetően sikerült régészeti védelem alá helyezni Szamosújvár mintegy két hektáros területét, ahol még van esély ép ókori leleteket találni.
„A környéken sok az építkezés, és ahogy sétáltam, a felszínen sok kerámiadarabot találtam. Elindultam, hogy vagy nem találok semmit, vagy lesz valami” – mesélte Mátyás József. A feltárás legfontosabb eredménye, hogy két építési időszak, a faépítkezés és a kőépítkezés nyomait is azonosították. Az első fázisban a vicus területén katonafelszereléseket készítő műhely működött: sok egyforma rézveretet, katonafelszerelést és lándzsahegyet találtak.
Három méter mélyen egy kutat találtak, amelynek falát nem kővel rakták ki, hanem egy fahordót használtak fel: kivették az alját és a tetejét, a 25 darabból álló oldala pedig épségben megmaradt. A fahordót most Suceaván restaurálják, a szakembereket is meglepte, hogy ennyire épen megmaradt az ókori faanyag, mivel a szamosújvári lelőhely sosem volt mocsaras, itt agyagos a föld. A későbbi időszakban a kutat feladták, és befedték egy mintegy 2×2 méteres kőlappal.
A szamosújvári római castrum és a szomszédos település fontos lehetett: az itt állomásozó Ala II Pannoniorum katonai egységben szolgált Tiberius Claudius Maximus, aki a görögországi Filippiben fennmaradt síremlékének felirata szerint elfogta és lefejezte Decebalt, az utolsó dák királyt. Innen került elő az a bronzból készült, i. sz. 123. augusztus 10-én kelt katonai oklevél is, amelyről a Hadrianus császár uralkodása alatt létrehozott Dacia Porolissensis tartomány első hivatalos említése ismert.
Mátyás József a Hétkereszt hegyen túli Sóvölgyben megtalálta a települést érintő második római utat, amely 5 méter 70 centiméter széles, és feltételezése szerint a mai Szék ókori sóbányái felé vezethetett. Az út szélesebb, mint a Napocáról Szamosújvárra, onnan pedig a samumi (Dés) castrumhoz vezető, jól ismert római út.
Torma Károly hagyatékának feldolgozása során Mátyás József több olyan feljegyzésre bukkant, amelyek máig feltáratlan régészeti lelőhelyekhez vezettek. Eddig csak Beszterce-Naszód megyében hat új lelőhelyet sikerült beazonosítani és iktatni a hivatalos adattárba. Torma feljegyzéseinek köszönhetően sikerült megtalálni egy olyan római őrtornyot Beszterce-Naszód megyében, amely eddig sem a terepbejárások során, sem a legkorszerűbb LiDAR-technológiával nem került elő.
1876-ban, útépítés alkalmával előkerült leletek miatt hívták Tormát a helyszínre, ahol megállapította, hogy egy kisebb római erődítményre, ún. burgusra bukkantak. Mátyás József a leírásban használt bécsi mértékegységet átszámolva jelölte ki azt a helyet Négerfalván (Negrilești), ahol nemrég valóban megtalálták az őrtornyot. Az ásatás során kiderült, hogy a torony nem négyzet alakú, hanem kerek, ami azt bizonyítja, hogy a Traianus idejéből való. Ezüstérmék, fibulák, sok kerámia és katonai felszereléshez tartozó bronzveret került elő, valamint azonosítottak egy pincét és egy kemencét is.
A négerfalvi, 5,20 méter átmérőjű őrtorony azért is különleges, mert ez az eddigi legépebb ilyen típusú római emlék Románia területén, 5–6 sornyi kő maradt meg belőle. Mátyás József szerint a romokat konzerválják, befedik, és az érdeklődők számára is láthatóak lesznek, gyalogos ösvény vezet oda. Románia első római őrtornyot mintázó rekonstrukciója szintén Beszterce-Naszód megyében, Csicsóújfalu (Ciceu-Corabia) határában épült fel.
Dacia római provincia határvédelmi rendszere 2024 óta az UNESCO világörökség része, a listán szereplő lelőhelyeket várhatóan kiegészítik az új felfedezésekkel.
