Ungváry Krisztián: az aktanyilvánosság csökkenti a zsarolhatóságot
Ungváry Krisztián történész szerint akár nemzetbiztonsági kockázatokat is felvethet, hogy beszervezték az állambiztonsági szolgálatok Patyi András alkotmánybírót. A történész ezt az ügynökakták nyilvánosságáról szóló élő beszélgetésen vetette fel, amelyen Rainer M. János történész is részt vett.
A beszélgetésen szóba került az az adatvédelmi incidens is, amelynek során a nyitottaktak.hu-n kereshető adatbázisban olyanok is szerepeltek, akik nem a kommunizmus alatti állambiztonsági szolgálatok megfigyelői, hanem épp a megfigyeltjei voltak. Ungváry szerint olyan adatvédelmi incidens történt, amelynek a jelentősége csekély. Rainer M. János reményét fejezte ki, hogy a levéltár megfelelően kivizsgálja az esetet, és bízik abban, hogy a hiba nem árnyékolja be az egészet, hiszen soha ennyi embernek nem volt módja az akták megismerésére.
A történészek arról is beszéltek, hogy a közbeszédben mennyire leegyszerűsítő módon, indulatosan és átpolitizáltan jelenik meg az egész kérdés. Rainer M. János szerint a november 4-én az interneten nyilvánosan hozzáférhetővé tett adatbázis nem a bűnösök szégyenfala. Hangsúlyozta: ilyen mérvű nyilvános hozzáférés még nem volt Magyarországon, és a tudományos kutatás ezek után minden magyar állampolgár joga. Erre utal szerinte az is, hogy a levéltárhoz néhány nap alatt tízezer kérelem futott be kutatóktól és állampolgároktól, miközben korábban az éves átlag háromezer alatt volt.
Ungváry Krisztián mély elégtételként élte meg, hogy 16 különböző peres eljárás után sikerült idáig eljutni. Álláspontja szerint az akták megismerése állampolgári alapjog, ezért a korábbi, szűkebb nyilvánossággal jellemezhető helyzet az alkotmánysértéshez hasonló eset volt. Ezért nem az ügynökügyek, hanem a magyar demokrácia szempontjából volt fontos november 4., amikor az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található mágnesszalagokat, 6-os kartonokat és B-naplókat először lehetett nyilvános adatbázisban keresni.
A szembenézés hosszabb lesz Ungváry szerint, aki úgy fogalmazott, hogy nem a mesterséges intelligenciának kell elvégeznie a szembenézést, hanem az embereknek, akiknek a feldolgozó képessége ezen a téren szerinte 4000 év óta semmit nem változott.
A történész fontosnak nevezte azt is, hogy az aktanyilvánossággal radikálisan, jelentősen csökkent az aktákban szereplők zsarolhatósága, ugyanakkor hozzátette: tökéletes világ, ahol megszűnik a baj és a rossz, nem létezik, ezt tudomásul kell venni.
A beszélgetésen felmerült az is, vannak-e magyar sajátosságai az akták nyilvánosságra hozatalának. Ungváry szerint a mostani magyarországi eseményekhez hasonlóan zajlottak a folyamatok Szlovákiában és Csehországban is, a február 25-ig nyilvánosságra hozandó B-dossziék viszont hungarikumok lesznek, mert máshol nem hoztak nyilvánosságra teljes dossziékat.
Ezekből már valódi történeteket lehet megismerni, bár Ungváry szerint többségük banális és kisszerű lesz. A tanulság az lesz belőlük, hogy a szereplők nagy része nem aljas besúgó volt, inkább ki akart mászni a helyzetéből, erre utal az is, hogy minden második beszervezési kísérlet kudarccal zárult. Rainer M. János nem azonosított konkrét magyar sajátosságokat, egy kivételt viszont említett: szerinte ez a hosszú kínlódás elég magyar.
