Bemutatták a Kapu Tibor űrmissziójának első tudományos eredményeit
Egész napos szimpóziumon ismertették a Magyar Tudományos Akadémián a Kapu Tibor vezette űrmisszió első tudományos eredményeit. Az űrhajós több mint két hetet töltött a Nemzetközi Űrállomáson, az adatok feldolgozása pedig még folyik. A szimpóziumon elhangzott, hogy az ISS fedélzetén mintegy 30 kísérletet végeztek el, ebből Kapu maga 25-öt hajtott végre; a projekt vezető mérnöke szerint a NASA informálisan pozitívan értékelte a tempót.
Kapu, aki időközben a HUNOR-program igazgatója lett, arról beszélt, hogy a 2020-ban elfogadott nemzeti űrstratégiát az elmúlt öt év változásai miatt meg kell újítani. A dokumentumnak konkrét kiemelt projekteket, mérföldköveket és időterveket kell tartalmaznia, kidolgozásába pedig a szakemberek minél szélesebb körét vonnák be. Szükség van egy űrügynökségre is, amely elsősorban a hazai űripar fejlesztésével, a vállalkozások nemzetközi képviseletével, az emberes űrrepüléssel és az oktatással foglalkozna.
A kutatások egyik legnagyobb területe az élettudomány volt, összesen 66,5 órányi kísérlettel. A Debreceni Egyetem kutatói robotizált, transzkraniális Doppler-ultrahangos eszközt fejlesztettek, amellyel az űrhajós saját magán is elvégezheti az agyi véráramlás vizsgálatát; az eszköz az ISS hivatalos eszköztárába is bekerült. A mérések eltérő változásokat mutattak az elülső és a hátsó agyi keringésben, és a visszatérés után is maradtak eltérések. A Semmelweis Egyetem telemedicinás kutatást végzett, amelynek célja egy később önállóan működő egészségügyi megfigyelőrendszer alapjainak lerakása. Az okospólóval, vérnyomásmérővel és ultrahanggal végzett 24 órás mérések az autonóm idegrendszer működésének változását jelezték, amelyek a visszatérés után normalizálódtak; a vizsgálat egy űrhajósra és egy kontrollszemélyre terjedt ki.
A Vitapric kísérletben mind a 12 növénynevelő egységben elindult a csírázás, a magok 100 százaléka kicsírázott. A teljes csomag két kilogrammnál könnyebb volt, és fél liter víz kellett a csíráztatáshoz. A retek és a búza esetében igazolták a mikrobiológiai biztonságosságot. A 27G-Technology dozimétereivel végzett mérések szerint a teljes elnyelt dózis 44 százaléka a Dél-atlanti anomália feletti áthaladásokhoz kötődött, a Dragon űrhajóban elhelyezett műszer pedig közel 27 százalékkal nagyobb összdózist mért, mint az űrállomás fedélzetén működő műszerek átlaga.
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa mobiltelefon érzékelőinek adataiból tesztelt GPS-kapcsolat nélküli nyomkövetést; a súlytalanságban a milliméteres elmozdulásokból a teljes útvonal megbízhatóan nyomon követhető. A MICATO kísérletben magyar fejlesztésű, precíziós vákuumkemencével vizsgálták az indiummal működtetett ionhajtóművek viselkedését. Az eredmények még csak az első komolyabb betekintést adják a misszió tudományos munkájába, a következő hónapokban további adatok és publikációk várhatók.
