Polt Péter Strasbourgban keres erkölcsi elégtételt eltávolítása miatt
Polt Péter korábbi legfőbb ügyész és az Alkotmánybíróság egykori elnöke a KözTér YouTube-csatornának adott interjúban kijelentette: azért fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy erkölcsi elégtételt kapjon a politikai okból történt eltávolítása miatt.
Az Alaptörvény 17. módosítása következtében szeptember elsején megszűnt Polt Péter alkotmánybírói megbízatása. Polt a Fidesz 2010-es választási győzelme után lett legfőbb ügyész, ezt a tisztséget 2025 májusáig gyakorolta, majd az Alkotmánybíróság élére került. A most 71 éves szakembert eredetileg 12 évre választották meg, ám az Alaptörvény módosítása miatt mandátuma idő előtt megszűnt.
Az interjúban Polt párhuzamot vont Baka András esetével, akinek szintén egy alkotmánymódosítás miatt kellett távoznia a Legfelsőbb Bíróság éléről, amikor a bírói csúcsszervet átnevezték. Baka, a jelenlegi államfő, szintén a strasbourgi bírósághoz fordult igazáért, amely megállapította, hogy a kormány jogellenesen, az emberi jogi egyezményt sértve távolította el őt.
Polt Péter közölte, a pert elsősorban azért indította el, hogy morális, erkölcsi elégtételt vegyen, mivel véleménye szerint eltávolítása pusztán politikai okból történt. Szeretné, ha a bíróság kimondaná: jogszerűtlen volt mandátumának megszűnése, emellett valamilyen kompenzációra is számít. Keresetét számos hasonló eljárásra alapozza, nem csupán a Baka-ügyre, így jó esélyt lát arra, hogy igazat adnak neki.
Arra a felvetésre, hogy a választások előtt elhúzódtak, majd április óta felgyorsultak bizonyos eljárások – például a Volánbusz-ügy –, Polt úgy fogalmazott: most jött el ezek ideje. Álláspontja szerint a nyomozóhatósági eljárás elhúzódása nem magyar jelenség, az ügyészségi szakasz pedig általában a legrövidebb, vagyis nem a vádhatóság miatt húzódnak el eljárások sem Magyarországon, sem másutt.
A több mint kétórás interjúban Polt a saját politikai hátteréről is beszélt. Elmondása szerint mindössze két évig volt a Fidesz tagja, és már 1995-ben kilépett a pártból. Nemtelen támadásoknak tekinti azokat a felvetéseket, amelyek szerint ő a Fidesz legfőbb ügyésze vagy alkotmánybírója lett volna, és megjegyezte azt is, hogy a rendszerváltás óta szinte minden legfőbb ügyész volt korábban politikai párt tagja, azaz esete közel sem volt elszigetelt.
Visszautasította azokat a vádakat is, amelyek szerint legfőbb ügyészként politikai indíttatásból befolyásolt volna eljárásokat, érvelése szerint ennek biztosan lennének nyomai, de ilyenek nincsenek. Megítélése szerint az ügyészek legfeljebb szakmai iránymutatásokat, nem politikai indíttatású utasításokat tehetnek a nyomozóhatóság felé, az utasításokat pedig meg is lehet tagadni, ha nincs jogalapjuk.
Fejes Péter legfőbb ügyészi kinevezéséről azt mondta: jó választás, hiszen több évtizeden keresztül dolgozott ügyészségeken, és a vörösiszap-katasztrófa után szerinte jól képviselte a vádat.
Polt reagált Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének állítására is, amely szerint az aranykonvoj-ügyben egy vezető ügyész megmondta, ki ellen lehet nyomozni, és kit nem lehet kihallgatni. Polt nem tartja elképzelhetőnek, hogy ilyen történt.
