Krasznahorkai kiadója szerint a kormánynak nincs kultúrpolitikája
A hazai könyvszakma meghatározó szereplői szerint a jelenlegi kormánynak nincs kijelölt kultúrpolitikai iránya, és a döntéshozókkal folytatott érdemi párbeszéd is elmaradt – hangzott el az Új fejezet a könyvpiacon? című, november 10-i konferencián. A tanácskozást azzal a céllal rendezték meg, hogy fórumot biztosítsanak a könyves szakma szereplőinek az egyeztetésre és a közös gondolkodásra.
A tervek szerint a döntéshozói oldalt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, valamint Berg Judit irodalomért és közművelődésért felelős helyettes államtitkár részvétele szavatolta volna, ám a miniszter a felvezető előadását követően távozott, a helyettes államtitkár pedig betegségre hivatkozva a tanácskozás napján lemondta a részvételét, így valódi párbeszéd nem alakulhatott ki. Az Oligopol struktúrán túl: a könyvszakma jövőképe és lehetőségei című pódiumbeszélgetésen Banyó Péter, a Pagony alapító tulajdonosa és ügyvezetője, Dávid Anna, a Magvető Kiadó igazgatója, valamint Váradi Péter, a L’Harmattan Kiadó főszerkesztője vett részt.
Fóliázás és gazdasági kihívások
A résztvevők szerint az utóbbi évek legnagyobb próbatétele politikai téren a fóliázási törvény volt. Dávid Anna kiemelte, hogy ez nem lezárt történet, hiszen a múlt héten kezdték el újból büntetni az érintett kiadókat. A Magvető igazgatója szerint a kiadó gazdaságilag eddig minden nehézséget megúszott, elsősorban Krasznahorkai László Nobel-díjának köszönhetően. Banyó Péter arról beszélt, hogy a fóliázás kapcsán hirtelen a politikai csatározások közepén találták magukat, aktivisták dühös hangú plakátokat ragasztottak a boltjaik kirakatára. A gazdasági kihívások között az inflációt és az Alexandra bedőlését említette. Váradi Péter hozzátette, hogy az Alexandra csődjével hirtelen az infrastruktúra is kiesett a legtöbb kiadó alól, és a L’Harmattan 50 raklap könyvét azóta sem látták viszont.
Diadalmas reprezentáció és hiányzó kultúrpolitika
Tarr Zoltán korábbi állítására, miszerint az előző kormányzat káoszt és kizsigerelést hagyott rájuk, Banyó Péter úgy reagált, ő ezzel nem találkozott, és ideológiai-gazdasági nyomást sem tapasztalt. A miniszter a Frankfurti Könyvvásár magyar standját diadalmasként jellemezte, Banyó szerint azonban ez legfeljebb félsiker, és a kiadókban kérdőjelek maradtak. A piaci szereplők számára evidencia, hogy a Frankfurti Könyvvásár a jogok adásáról és vételéről szól, nem pedig az országok reprezentációjának terepe.
Dávid Anna hangsúlyozta, hogy a könyvpiac szereplői nagyon alacsony bérekért dolgoznak, de ő ezt nem politikai örökségnek látja. Hiányolja viszont, hogy a jelenlegi kormány felvállaljon egy kultúrpolitikai irányt, és az erre mutató jelek egyelőre nem látszanak. Váradi Péter szerint a kormányváltás óta nyíltak új perspektívák, és a korábban mellőzött szerzők előtt ismét megnyíltak a közszolgálati stúdiók ajtói.
Gesztusok, csatornák, szerepvállalás
Banyó Péter szerint az új kormány beiktatása óta semmi konkrétum nem történt a könyves területen. Szerinte a tárca delegálhatott volna valakit a konferenciára Berg Judit helyett, aki végighallgatja az elhangzottakat. Dávid Anna és Váradi Péter is egyetértett abban, hogy hiányzik a kultúrpolitikai irány és a vízió. Váradi az NKA szerepéről azt mondta, a kuratóriumoknak nem egyes kiadványok támogatásáról kellene dönteniük, hanem a kiadók munkáját és hitelességét vizsgálva hosszabb távú, kiszámíthatóbb támogatást adniuk.
Banyó Péter szerint az állami szerepvállalás optimuma egy kultúrpolitikai vízió lenne. Az államnak tudnia kellene, mi működik piaci alapon, és ott beavatkozni, ahol érték teremtődik, de piacilag nem tud sikeres lenni. A kereskedelmileg sikeres kiadványokba nem kellene beleszólnia, az igényes upmarket kategóriában a leglényegesebb feladat csatornát teremteni az iskolák és könyvtárak felé, valamint helyet adni a könyvkritikának. A magas minőséget képviselő literary kategória szerinte nem képes eltartani magát, ezért itt lenne a legfontosabb a kormányzati műhelytámogatás.
Dávid Anna szerint nem biztos, hogy rendjén való, ha egy szépirodalmi kiadó social media csatornáinak kell közművelődési feladatokat ellátnia, a Magvető mégis ezt teszi: portréfilmeket készítenek, on- és offline beszélgetéseket szerveznek, középiskolai irodalmi versenyeket támogatnak. Váradi Péter szerint az irodalom iskolások felé közvetítésében vagy a nemzetközi könyvfesztiválok standjainak tervezésében sem ártana az államnak félreállnia, és több teret engedni a Pagonynak és a Magvetőnek, amelyekben évtizedek alatt hatalmas know-how gyűlt össze.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a könyvkiadás a jövőben is üzlet marad, kérdés viszont, mennyire szűkül az értékteremtő művek piaca, és fontos, hogy a független könyvesboltok talpon maradjanak.
