Az igazság mániákusai: a nyomozók kerülnek a középpontba az HBO új true crime sorozatában
Az HBO első Magyarországon gyártott, magyar bűnügyeket feldolgozó true crime sorozata, Az igazság mániákusai a műfajban azzal próbál újat mutatni, hogy ezúttal nem a bűnözőket, hanem inkább az utánuk nyomozó rendőröket helyezi a középpontba. A kétrészes dokumentumsorozatban egy veterán nyomozókból álló baráti társaság tagjai idézik fel pályafutásuk legemlékezetesebb ügyeit. Olyan bűntényekről beszélgetnek, amelyek megoldásán éveken keresztül dolgoztak, és amelyek közül néhány a mai napig foglalkoztatja őket.
Tóth Ernő nyugdíjas nyomozó budapesti irodájában gyűlik össze a társaság, amelynek Krispán István, Kőrösi János, Kovács Lajos és Petőfi Attila nyomozók, valamint Illisz László bűnügyi újságíró a tagja. A vacsorával egybekötött beszélgetéseken olyan ügyek kerülnek elő, mint Farkas Helga elrablása vagy Magda Marinko gyilkosságsorozata.
A rendszerváltás átalakította a bűnözést is
A Szajki-Vörös Adél és Szajki Péter sorozata azzal a megállapítással indul, hogy a rendszerváltás olyan pszichés és egyéb változásokat indított el a magyar társadalomban, amelyek a bűnözésre is komoly hatással voltak. A kilencvenes években olyan bűncselekmények borzolták a magyar közvéleményt, amelyekre korábban nem igazán volt példa az országban, és amelyekkel a magyar rendőrségnek is meg kellett tanulnia bánni. Emberrablások, szervezett bűnözés, leszámolások és olyan erőszakos bűntények jelentek meg a magyar hírekben, amelyekről addig leginkább külföldi filmekben hallhattak az emberek.
Az első rész az 1991-ben elrabolt Farkas Helga történetével foglalkozik. A tehetős orosházi vállalkozó 17 éves lányáért félmillió német márka váltságdíjat követeltek, a nyomozók szerint a lányt meggyilkolták, de a holtteste a mai napig nem került elő. A második részben Magda Marinko történetét dolgozzák fel, aki a kilencvenes évek elején Magyarországon és a Vajdaságban követett el rablógyilkosságokat. Az egykori szerb idegenlégióst 1995-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Erős képi világ, visszafogott történetmesélés
A sorozat vizuálisan kiemelkedő: a belső terek szépen megvilágítottak, a bűntényeket illusztráló, újraforgatott jelenetek illeszkednek a korszakhoz és a sorozat hangulatához, a külső helyszínek pedig baljós atmoszférát teremtenek. A képi világ anélkül képes megidézni a kilencvenes évek Magyarországát, hogy mindenáron nosztalgiázni akarna, és a zsarolók eredeti hangfelvételeinek megszerzése is figyelemre méltó.
A történetmesélés azonban kevésbé erős. A sorozat a Farkas Helga-ügyet gyakorlatilag azzal zárja, hogy az újságíróként is működő Illisz megkérdezi az út mellett Kovács Lajostól, hogy a lány holtteste bárhol lehet-e, amire a válasz igen. Az sem volt meggyőző, amikor egy elítélt ügyvédjét keresték meg, hogy vesse fel védencének, árulja el, hova rejtették el a lány holttestét; az ügyvéd azt mondta, meglátja, de ilyen dolgokról nem szoktak beszélni.
A nyomozókról mint emberekről meglepően keveset tudunk meg. A közös vacsorák jó keretet adnak a beszélgetéseknek, de a köztük lévő évtizedes barátságban és a közösen átélt történetekben is több lehetőség lett volna. A sorozat a nyomozás folyamata és a bűntények bemutatása között félúton ragadt, és nem sikerült eldöntenie, pontosan miről szóljon: a rendszerváltás utáni magyar bűnözésről, a korszak legnagyobb bűnügyeiről, a nyomozói munka sajátosságairól vagy azokról az emberekről, akik az életük jelentős részét ezeknek az ügyeknek szentelték.
Az igazság mániákusai november 13-tól elérhető az HBO Max műsorán.
