Maradnak a trafikok, de a milliárdos monopóliumnak vége

Maradnak a trafikok, de a milliárdos monopóliumnak vége

által K Sandor

Egyelőre maradnak a dohányboltok, de vége a milliárdos monopóliumnak

A kormány megszüntetné a dohányboltok ellátásának kizárólagos rendszerét, és 2027. június 1-jével kártalanítás nélkül megszüntetné az Országos Dohányboltellátó Kft. koncessziós szerződését. A benyújtott törvényjavaslat értelmében a trafikok a jövőben már nemcsak a jelenlegi ellátón keresztül szerezhetnék be az árut, hanem más, megfelelő jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedőktől, illetve közvetlenül a dohánytermék-nagykereskedőktől is.

„Véget vetünk a dohánymutyinak” – írta Facebookon Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a törvényjavaslatról. „Lázár János egy olyan rendszert épített fel, amelyben a hozzá köthető szereplők 67 milliárd forint nyereségre tettek szert érdemi verseny nélkül” – magyarázta a döntést. Hadházy Ákos a Facebookon üdvözölte a nagykereskedelmi monopólium megszüntetését, azt kifogásolta, hogy a trafikok koncessziós rendszere változatlan maradna.

A legfontosabb változás, hogy az állam lemondana a dohányboltok ellátásának kizárólagos jogáról, ez azonban nem jelentené a nemzeti dohányboltok rendszerének megszüntetését. A fogyasztóknak történő dohány-kiskereskedelem továbbra is az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége maradna, a piacnyitás csak a trafikok beszállítóit érintené. Az új rendszerben bármely megfelelő jövedéki engedéllyel rendelkező kereskedő végezhetne dohánykiskereskedelem-ellátást, a nagykereskedők pedig saját maguk is kiszolgálhatnák a trafikokat.

Az Országos Dohányboltellátó Kft. a húsz évre kötött szerződés idő előtti megszüntetése ellenére sem kapna kártalanítást, az indoklás szerint azért, mert továbbra is kiszolgálhatná a trafikokat, csupán a kizárólagos jogot veszítené el. A javaslat szerint már az eredeti koncessziós konstrukció is sértette az uniós és a hazai versenyjogi követelményeket, mivel a társaság lényegében garantált bevételhez jutott anélkül, hogy valódi működési kockázatot kellett volna vállalnia.

A kormány azt is kifogásolja, hogy a kizárólagos jogot annak idején nyilvános pályázat és megfelelő átláthatósági garanciák nélkül ítélték oda egy olyan közös vállalkozásnak, amelynek egyik tulajdonosa maga is dohánygyártó volt. A kártalanítás elutasítását azzal is indokolják, hogy a cég rendkívül kedvező feltételek mellett működött, és az eredeti befektetésének sokszorosát kereste meg: 2015 és 2025 között összesen 67,3 milliárd forint nyereséget termelt, amiből csaknem 64 milliárd forintot osztalékként fizettek ki a tulajdonosoknak. 2025-ben a cég 1143 milliárd forintos árbevétel mellett 11,4 milliárd forint nyereséget ért el, amelyet teljes egészében osztalékra fordítottak, miközben az államnak fizetett koncessziós díj a 2023-as 12,3 milliárd forintról 2025-re 3,5 milliárdra csökkent.

Változnának a dohánytermékek kereskedelmi árrésének szabályai is: az árrést a jövőben nem a teljes fogyasztói árból, hanem az áfa és a jövedéki adó levonása után fennmaradó összegből számítanák ki. A trafikoknak biztosítandó árrés a cigarettáknál ennek az összegnek a 38–43 százaléka; a fogyasztási dohányoknál 25–32,5 százaléka; a hevített termékeknél pedig 28–36,5 százaléka lenne. A piacnyitással a disztribútorok kötelező készlettartására, az utólagos fizetésre és a termékek tulajdonjogának késleltetett átszállására vonatkozó előírások is megszűnnének, és enyhítenék a szabálytalan beszerzés büntetését is: az eddigi 5–500 millió forint helyett 150 ezer és 10 millió forint közötti bírságot lehetne kiszabni.

Az új rendszer 2027. június 1-jén lépne életbe, ekkor szűnne meg a jelenlegi koncessziós szerződés is, az árrések számításának módja viszont már a törvény kihirdetését követő hónap első napjától megváltozna. A kormány a jelenlegi koncessziós rendszert piactorzítónak tartja, és úgy ítéli meg, hogy az eredeti kizárólagos jog odaítélése sem felelt meg az uniós és a hazai versenyjogi követelményeknek.

Ezt is kedvelheted