Véget ért a 2027-es költségvetés parlamenti vitája
Mintegy 30 óra után, szerda kora este ért véget a 2027-es költségvetés általános parlamenti vitája. A hétfőn kezdődött tanácskozást Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára zárta le zárszavával, amelyben röviden reagált az ellenzéki képviselők által felvetett kritikákra.
Kármán András pénzügyminiszter hétfői nyitóbeszédében úgy fogalmazott: a 2026-os költségvetést a kormányváltás után a Pénzügyminisztérium módosította, ez volt „a valóság költségvetése”, mert szembe kellett nézni azzal, milyen állapotban adta át az államkasszát a Fidesz-kormány. A 2027-es büdzsét ezzel szemben már teljes egészében az új kormány állította össze, és az „az igazságosság és a fejlődés költségvetése” – mondta. A miniszter szerint a tervezet bizonyítja, hogy a kiadáscsökkentés, a növekedés és a rászorulók segítése nemcsak összefér egymással, hanem erősíti is egymást, ezek az elvek pedig a költségvetés minden fejezetében megjelennek.
Boda Nikoletta kiemelte: ez az első költségvetés, amelyet az első sortól az utolsóig az új kormány állított össze, és nem csupán szokásos pénzügyi terv, hanem egy romokban lévő ország újjáépítésének kezdete. Az államtitkár szerint a kormány nem működő országot vett át a 16 évig kormányzó Fidesztől: négy éve stagnáló gazdasággal, az EU legmagasabb kamatszintjével, befagyasztott uniós forrásokkal, valamint olyan rendszerrel, amelyben a közpénz keveseket gazdagított, miközben a dolgozók, a kisnyugdíjasok és a családok a sor végére kerültek.
Az államtitkár szerint a költségvetés vezérfonala az igazságosság és a fejlődés, két olyan érték, amely fájóan hiányzott Magyarországon. Az új költségvetés annak ad, akit eddig elhanyagoltak, és attól kér nagyobb hozzájárulást, akinek eddig túl sok jutott: a legvagyonosabbaktól, a nagyvállalatoktól és az államtól, amelynek működésén a tervezet 1500 milliárd forintot takarít meg.
Az ellenzéki képviselők a vitában kétségbe vonták, hogy a családok és a nyugdíjasok jobban járnak-e az új költségvetéssel. Leginkább azt kérték számon a kormányon, hogy a 40 év feletti kétgyermekes anyákra nem terjeszti ki a korábban beígért szja-mentességet, a többi édesanyának pedig jövedelmi korlátot vezet be, vagyis az adómentesség egymillió forintos fizetésig járna. Kifogásolták azt is, hogy a nyugdíjasok nem kapják meg a 14. havi nyugdíj második hetére eső, szintén korábban megígért, de soha ki nem fizetett összeget.
Boda Nikoletta szerint a számok egyértelműek: a családi pótlék 18 év után megduplázódik, az édesanyák adómentességének változása csak a leggazdagabb családok kis körét érinti hátrányosan, így igazságosabb lesz a rendszer. A nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első hetére járó összeget, a nyugdíjminimum a négyszeresére nő, a kormány pedig bevezeti a nyugdíjas SZÉP-kártya első ütemét.
Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy a költségvetés nem a munkát és a középosztályt szolgálja. Boda szerint ezt cáfolja a minimálbért keresők adócsökkentése, valamint a közszolgáltatásokban dolgozóknak 677 milliárd forintból nyújtott, legtöbb esetben két számjegyű béremelés.
Az ellenzéki képviselők a vitában megszorításokról is beszéltek, mivel több adó is emelkedik. Az államtitkár szerint a legnagyobb terhet a vállalatok, a bankok és az energiacégek viselik, a kis- és középvállalkozások adóterhe nem nő. Úgy érvelt: az sem igaz, hogy a költségvetési hiány 7,5 százalékról 4,9 százalékra történő csökkenését a kormány az emberekre hárítja, mert az egyenlegjavítás nagy része kiadáscsökkentésből, a propaganda felszámolásából, az állami pénzosztás megszüntetéséből, az előnytelen autópálya-koncessziók felmondásából és hasonló forrásokból származik. „Ez nem megszorítás, hanem rendrakás” – mondta.
Boda Nikoletta arra is kitért, hogy az ellenzéki képviselők a vitában többször átverésről beszéltek. Szerinte viszont az volt az átverés, hogy a korábbi kormány 3,5 százalékos hiánnyal tervezte a 2026-os költségvetést, amely a valóságban ennél sokkal nagyobb lett, és számos korábban beígért lépés csak később terhelte volna az államkasszát. „Mi nem a következő választásig, hanem az ország következő évtizedeire tervezünk” – fogalmazott a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Az általános vita lezárása után a költségvetést a bizottságokban tárgyalják tovább, ahol minden javaslatot mérlegelnek majd, az ellenzéktől érkezőket is. A kormánypárti többség azonban nem támogatja azokat a javaslatokat, amelyek visszahoznák az állami pazarlást vagy növelnék a költségvetési hiányt.
