A hosszabb orrú fiatal kutyák jobban szimatolnak.

által K Sandor

A kutyák szaglásának varázsa

Az emberek hosszú évezredek óta támaszkodnak a kutyák kifinomult szaglására. Mégis, a kutyák agyának szaglással kapcsolatos működése mindeddig meglehetősen homályos terület maradt. Az ELTE kutatói most új megközelítéssel vizsgálták meg, hogyan dolgozza fel a kutyák agya a szaglási jeleket, és meglepő eredményekre jutottak. A kutatás egyik központi eleme az ún. nyugalmi fMRI-technológia alkalmazása volt, amely lehetővé tette az agyi funkcionális kapcsolatok feltérképezését az állatok mozdulatlan, nyugodt állapotában.

Az orr formája és az agy kapcsolatai

A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a hosszabb orrú és fiatalabb kutyák agyi hálózatai szorosabban kötődnek a szaglási folyamatokhoz. Ezzel szemben az idősebb és rövidebb orrú kutyáknál ezek a kapcsolatok kevésbé erősek. A kutatók szerint ez nem csupán az orr méretén múlik, hanem az agy szerkezetének és funkcióinak különbségein is. Az agy hosszúkásabb formája például kedvezőbb feltételeket teremt az intenzívebb szaglófunkciókhoz. Ami pedig tovább fokozza az érdekességet, az az, hogy a két ivar között ebben a vonatkozásban nem volt észlelhető különbség.

Az életkor hatása a szaglásra

Andics Attila, az MTA Nemzeti Agykutatási Program kutatója elmondta, hogy a kutyák szaglásérzékenysége az emberekéhez hasonlóan csökken az életkor előrehaladtával. A vizsgált adatok megerősítették azt a korábbi megfigyelést is, hogy a rövidebb fejformájú kutyák gyengébben teljesítenek szaglótesztek során. Ez az eltérés közvetlenül összefügg a szaglási agyi régiók közötti gyengébb kommunikációval.

Egy alapvető neurológiai struktúra

Az egyik legérdekesebb felfedezés az volt, hogy különösen erőteljes kapcsolatot találtak a két agyfélteke szagló területei között. Ez a jelenség nemcsak a kutyákra, hanem más emlősökre, például rágcsálókra, valamint olyan emberekre is jellemző, akik születésüktől fogva szaglás nélkül élnek. A kutatók szerint ez az emlősök agyi felépítésének egyfajta alapbeállítása lehet.

A következő lépések

Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője hangsúlyozta, hogy az eredmények új perspektívát nyitnak a kutyák szagló képességeinek vizsgálatában. A következő fázisban azt fogják elemezni, hogyan változnak ezek az agyhálózatok akkor, amikor a kutyák egy adott szag felismerésére kapnak feladatot. Ezzel még mélyebb betekintést nyerhetnek abba, hogyan működik ez a különleges képesség, amelyet számos területen az emberek javára fordítanak.

Forrás: telex.hu/techtud/2025/04/16/kutya-orr-szaglas-kutatas-agy-szimat-elte

Ezt is kedvelheted