Több mint 320 civil szervezet levele az Európai Bizottságnak
Az európai civil szféra újabb figyelemfelhívó lépést tett a demokratikus értékek védelmében. Több mint 320 civil szervezet szólította fel az Európai Bizottságot, hogy sürgősen lépjen fel az ellehetetlenítési törvényjavaslattal szemben. E törvényjavaslat kifejezetten veszélyezteti a független médiát, a civil társadalmat, sőt a jogállamiság alapelveit is. A Civil Liberties Union for Europe (Liberties) által megfogalmazott levelekben világosan megfogalmazzák, hogy az ilyen intézkedések elfogadása elfogadhatatlan.
A törvényjavaslat következményei
A csütörtökön elküldött levélben az aláírók Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét kérik, hogy azonnali intézkedéseket indítson az Európai Unió Bíróságán, megakadályozva a törvény végrehajtását. Az aláírók aggályosnak tartják, hogy a törvény lehetőséget ad a magyar kormánynak arra, hogy elhallgattassa a megmaradt független hangokat a 2026-os parlamenti választások előtt. Ezen felül a törvényjavaslat jogellenesnek tűnik, hiszen sérti az uniós jogot – a GDPR-t, az EU Alapjogi Chartáját és az emberi jogokról szóló egyezményeket is.
Követelmények az Európai Bizottság felé
A civil szervezetek kifejezetten felszólítják Ursula von der Leyent és Michael McGrath ügyvédet, hogy sürgősen kérjék az Európai Unió Bíróságát ideiglenes intézkedések meghozatalára a törvény kapcsán folyamatban lévő jogsértési eljárásban. Az is egyértelmű, hogy a magyar kormányt nyilvánosan kellene felszólítani a törvényjavaslat visszavonására. A civil mozgalmak hangsúlyozzák, hogy amennyiben nem történik érdemi lépés, kötelezettségszegési eljárás indítását javasolják.
Politikai reakciók és társadalmi szolidaritás
A törvényjavaslat körüli viták az Országgyűlésben felerősödtek, ahol a törvény ellen különböző érintett csoportok és a nemzetközi sajtó is kifejezte szolidaritását. Számos külföldi szerkesztőség és az Európai Parlament sürgős vitát kezdeményezett a törvényjavaslat kapcsán. A Fidesz képviselői viszont arra reagálnak, hogy a tiltakozók félreértelmezik a törvény céljait, és akiket nem érdekelnek a külföldi érdekek, azoknak nincs miért aggódniuk.
Miért éppen a „nemzeti szuverenitás védelmét” hangoztatva nyújtanak be olyan javaslatot, amely egyértelmű veszélyt jelent a demokratikus nyilvánosságra? E kérdés legitimitására mindenkinek jogában áll válaszokat keresni.
