A Marczibányi téri Sportcentrum körüli jogi csatározás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik alapítványához köthető bérlőcég jogtalanul foglalja el a Marczibányi téri Sportcentrumot. A II. kerületi önkormányzat állítása szerint a bérleti szerződésben foglalt fejlesztések nem valósultak meg, ami súlyosan sérti a bérleti megállapodást. A bérlő ügyvezetője azonban a kerület felelősségét hangsúlyozza, állítva, hogy a helyi építési szabályok megváltoztatása az önkormányzat dolga lett volna.
A hosszú távú bérlet története
A probléma gyökerei 2007-re nyúlnak vissza, amikor a kerület akkori fideszes polgármestere, Láng Zsolt, a Marczibányi Sportcentrum Kft.-nek átadta az üzemeltetést. Az aláírt, húsz évre szóló szerződés értelmében a bérleti díj mindössze 3,1 millió forint volt évente, cserébe pedig a cég jelentős fejlesztéseket vállalt. A cél egy modern sport- és egészségközpont kialakítása lett volna, de a tervezett ütemek nem kerültek befejezésre.
A beruházások leállása
Az első két ütem befejezését követően a fejlesztések leálltak, így az uszoda és más létesítmények nem valósultak meg. Őrsi Gergely, a jelenlegi II. kerületi polgármester, szerződésszegést emleget, hiszen a kedvező bérleti díj a fejlesztések megvalósításával lett volna indokolt. A bérlő cég ügyvezetője viszont épp a kerület felelősségére mutat, mondván, a jogszabályok módosítása elmaradt.
A bérlő kapcsolatainak háttere
Az érintett cég eddigi tulajdonosai között megtaláljuk a Kovács Attila ingatlanfejlesztőt és később a Közép-Európa III. magántőkealapot is. Jelenleg a cég a Pallas Athéné Domus Meritihez (PADME) kapcsolódik, amelynek kurátora, Gór Csaba, 2010 után a II. kerületi Fidesz–KDNP-frakció tagja volt.
Jogi lépések és következmények
2023-ban a kerület egyhangú döntése értelmében felmondta a bérleti szerződést, és pert indított a cég ellen a bérleti díj behajtása és a terület visszaszerzése érdekében. A bérlő azonban megtagadja az átadást, egy újabb jogi vita kezdődött, amely éveken át elhúzódhat.
A kerület azzal vádolja a bérlőt, hogy meg kellett volna határoznia, milyen építési szabályok módosítására lett volna szükség a fejlesztésekhez, míg a bérlő e kötelezettség hiányáról számol be. Így továbbra is nyitott kérdés marad, hogy milyen irányban folytatódik az ügy, és milyen következményekkel jár a helyi közösség számára este.
