Naponta nemet váltó avokádófa: 42 millió éves evolúciós trükk a hagyományos nemi szerepek helyett
Az avokádófa különleges módon oldja meg az önbeporzás elkerülését: virágai a nap folyamán váltogatják, hogy éppen hím- vagy nőivarúak-e. A jelenség magyarázatára a Kaliforniai Egyetem kutatói idén júliusban publikáltak tanulmányt.
Az avokádó virágaiban egyaránt megtalálhatók a hím és a női ivarszervek, ezért a növénynek valahogyan el kell kerülnie az önbeporzást ahhoz, hogy élvezhesse az ivaros szaporodás előnyeit. Az evolúció ezt úgy oldotta meg, hogy a fák virágai a nap különböző szakaszaiban váltogatják, éppen milyen ivarúak. Egyes fajták virágai reggel nőivarúak, délután pedig hímivarúak, másoknál épp fordítva működik a rendszer. Ezt a jelenséget időbeli vagy szinkron-dichogámiának nevezik.
A kutatók szerint a nemváltó ritmust egyetlen gén változatai határozzák meg, amely már 42 millió évvel ezelőtt kialakult a fajban az evolúció során. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban publikált eredmény segíthet az avokádónemesítőknek és a kutatóknak abban, hogy gyorsan szétválogassák a fiatal növényeket, így növeljék a terméshozamot és új fajtákat fejlesszenek ki.
Alapvetően kétfajta avokádót különböztetünk meg: az egyiknek reggel nőivarúak a virágai, délután pedig hímivarúak, a másiknál pont fordítva működik a rendszer. A két különböző típusú fa eltérő időzítése lehetővé teszi, hogy az egyik típus hímivarú virágai akkor bocsássanak ki pollent, amikor a szomszédban található másik típus virágai éppen nőivarúak. Az avokádónemesítők már több mint száz éve ismerik ezt a jelenséget, és ki is használják: jellemzően mindkét típusból bőven ültetnek az ültetvényeken.
A felfedezés sokat segíthet az avokádótermesztésben: így már előre meg lehet mondani, hogy egy adott fa melyik típushoz tartozik, ami eddig csak akkor volt megállapítható, ha az avokádófa meghozta az első virágát. Erre pedig sokszor 10-15 évet kell várni.
A Kaliforniai Egyetem kutatói több száz avokádófa genomját vizsgálták meg, és összehasonlították a virágzási viselkedésükkel. Napokon és éjszakákon át, óráról órára dokumentálták több ezer virág kinyílását és bezáródását, mivel a virágok a hőmérséklet és a fényviszonyok egészen apró változásaira is reagálnak. Végül kimutatták azt az egyetlen gént, az SDMYB-t, amelyet összefüggésbe hoztak a kétfajta fa virágzási beosztásával. Ez a gén szabályozza, hogy a virágok mikor nyílnak, és kifejeződésének szintje a nap folyamán ingadozik. Az avokádóknál ennek a génnek kétféle változata, úgynevezett allélja létezik. Az A típusú növények a gén mindkét változatából egy-egy példányt hordoznak, míg a B típusúak a recesszív változat két példányával rendelkeznek.
A kutatók összevetették az avokádó genomját rokon fafajokéval, és kimutatták, hogy az SDMYB gén ugyanaz a két változata legalább 26 ilyen növényben megtalálható. Ez arra utal, hogy maga a genetikai mechanizmus több más fajban is megvan, és szabályozza a virágok működését.
