BCG-tanulmányok: már 2024-ben jelezték a kormánynak, hogy válság van az egészségügyi alapellátásban
A kormány november 10-én nyilvánosságra hozta azt a hat, összesen mintegy 1650 oldalas tanulmányt, amelyet a Boston Consulting Group készített a magyar egészségügy átalakításáról 2020 és 2024 között. A legutóbbi, 2024-es anyag az akkori Belügyminisztérium megrendelésére készült, és két részből áll: egy 169 oldalas javaslatcsomagból a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az egészségügyi irányítási rendszer átalakítására, valamint egy 403 oldalas záródokumentumból az átalakítás eredményeinek és a finanszírozási szerkezetnek a vizsgálatáról.
A dokumentumok szerint a rendszernek átfogó átalakításon kell átesnie. Megállapították, hogy rendszerszintű válság van az alapellátásban, romlik a járóbetegellátáshoz való hozzáférés, és emiatt kevesebb az ellátott beteg.
Túlszabályozott államtitkárság, hiányzó kapacitások
Az egészségügy egyik legfőbb kihívásaként jelölték meg, hogy az irányító feladatokat az intézményrendszer csak részben vagy egyáltalán nem látja el. Egyes feladatokat nem a megfelelő irányító szervezethez rendeltek ki, és részleges átfedések vannak a funkciók között, ezért nem egyértelmű, hogy mikor, kinek mi a felelőssége. Az egészségügyi államtitkárság működését „túlszabályozottnak” nevezték, amelynek kapacitásait nagyrészt a jogszabálymódosítások, előterjesztések, valamint jogi és adminisztratív feladatok kötik le.
A tanulmány javasolta egy önálló egészségügyi minisztérium létrehozását uniós példák alapján, és megállapította azt is, hogy az ágazatirányítás lakosság felé irányuló kommunikációja nem volt egységes, és gyakran politikai töltetű volt. Az intézmények több feladatot azért nem tudtak elvégezni, mert nem volt elég forrásuk, munkaerejük és megfelelő jogosítványuk.
A magyar egészségügyi kiadások a felmérés idején a GDP 6,5 százalékát tették ki, ami 40 százalékkal a cseh és 20 százalékkal a visegrádi átlag alatt maradt. A központi egészségügyi irányításban 2597 munkavállaló dolgozott, miközben Szlovákiában 4510, Csehországban több mint 10 ezer, Angliában pedig több mint 58 ezer.
Összevonás és új finanszírozási források
A tanulmány két forgatókönyvet vázolt fel. Többletfinanszírozás hiányában az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) és a NEAK összevonását javasolták, mintegy 180 teljes munkaidős vezetői álláshely megszüntetésével, létrehozva a Nemzeti Egészségbiztosító és Ellátó szervet. Többletforrás esetén 18–27 milliárd forintra lett volna szükség az irányítási modell megerősítésére. Mindkét esetben a NEAK érdemi megújítását szorgalmazták, új arculattal és névvel, valamint a bruttó 690 ezer forintos átlagbér közelítését az Okfő 890 ezer forintos átlagbéréhez.
A többletfinanszírozás előteremtésére három forrást jelöltek meg: felügyeleti díj bevezetését a magánegészségügyi cégek és egyetemi magánellátók számára, a vállalati felelősségbiztosítás megadóztatását, valamint a jövedéki adó növelését az egészségkárosító termékek, például a bor, a cukrozott üdítők körében.
A tervek között szerepelt integrált alap- és járóbeteg-ellátó központok létrehozása, ahol a háziorvosok és szakorvosok egy helyen konzultálhattak volna; a szerzők hangsúlyozták, hogy ez a háziorvosi praxisokat kiegészítő, nem helyettesítő modell lett volna. Célként jelölték meg az adatalapú egészségirányítást és a magasabb szintű digitalizációt, egy digitális egészségügyi ügynökség létrehozását 2025 első negyedévéig, digitális betegkapu kialakítását, online időpontfoglalkozást, valamint a várólisták 60 nap alá csökkentését magánszolgáltatók szelektív bevonásával.
A tárca szerint a tanulmányok nem iránymutatások
Az Egészségügyi Minisztérium a kormány oldalán azt írta: a korábbi kormány a NEAK-ot lényegében a kifizetésekre koncentráló finanszírozói szerepében hagyta, és „nem újabb szervezeti ábrák hiányoztak, hanem a betegek érdekét érvényesítő, következetes működés”. A tárca szerint a tanulmányok között vannak értékes helyzetelemzések és megfontolásra érdemes szakmai gondolatok, de vitatható javaslatok és mára meghaladott feltételezések is, ezért azok nem szolgálhatnak programként vagy változtatás nélkül alkalmazható útmutatóként. A minisztérium közölte azt is, hogy az anyagok nem kiindulópontjai a kormány egészségügyi programjának, és a nyilvánosságra hozatalt azzal indokolta, hogy a közpénzből készült, közügyeket érintő elemzések megismerése a társadalom joga.
