Mentőszolgálat: Egyetlen poszt lájkszáma sem ér annyit, hogy emiatt sérüljön a betegek méltósága
Az Országos Mentőszolgálat sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy Facebook-bejegyzésük további fájdalmat okozhatott egy elhunyt beteg hozzátartozóinak, és elnézésüket kérték. A szolgálat azt követően nyilatkozott, hogy kiderült: egy általuk bemutatott esetben a posztban szereplő férfi nem sokkal később életét vesztette.
A mentőszolgálat korábban arról írt a közösségi oldalon, hogy egy nő Pest megyei otthonuk hálószobájában különös hangra figyelt fel, ahol negyven év körüli férje pihent. Mivel nem tudta felébreszteni, hamar a mentők segítségét kérte. A bejegyzés szerint a férfihoz riasztották a mentőket, a nőt pedig újraélesztésre instruálták. A férfit kórházba vitték, miközben folyamatosan próbálták újraéleszteni. A bejegyzést azzal zárták, hogy a gyors szállítást követően megtartott keringéssel adták át a beteget a kórházban, ahol újabb életmentő beavatkozások vártak rá, és reményüket fejezték ki a férfi mielőbbi felépülése iránt.
Még aznap kommentelt a férfi felesége, hogy férje elhalálozott, mert sajnos nem sikerültek az újraélesztési kísérletek. Az Országos Mentőszolgálat az özvegy kommentjére reagálva őszinte részvétét fejezte ki számára és az egész család számára, osztozva fájdalmukban. Később kegyeleti okokból módosították a bejegyzést, és részvétüket fejezték ki a család felé. Több kommentelő ugyanakkor jelezte a mentőknek, hogy változtatniuk kellene a posztolási gyakorlatukon.
Balassa Gergő, az Országos Mentőszolgálat megbízott igazgatója arról tájékoztatta a sajtót, hogy az új vezetés célja egy olyan tanuló szervezeti kultúra kialakítása, amely a saját tapasztalataiból és visszajelzéseiből is képes fejlődni. Hozzátette: ha hibáznak, levonják a tanulságot, akár a kommunikációs térben is, és ez most is megtörtént.
Az igazgató szerint nem önmagában a konkrét mentési történetek bemutatása problémás, hanem az, ha egy érzékeny esetnél nem mérik fel kellő körültekintéssel, hogy az érintett felismerhetővé válhat-e, illetve milyen hatással lehet rá vagy a hozzátartozóira a közlés. Hozzátette, hogy ez a probléma korábban is felmerült már, amikor egy érintett jelezte, hogy felismerhetővé vált egy posztban; azt akkor törölték, és megígérték, hogy az ilyen eseteket haladéktalanul megvizsgálják.
Balassa elmondása szerint az Országos Mentőszolgálat közösségi kommunikációjának célja a bajtársi hivatás értékeinek és a bajtársak mindennapi munkájának bemutatása. Sok történetet a mentősök névvel és arccal vállalnak, de törekszenek rá, hogy közben a betegek ne legyenek azonosíthatók. A közösségi oldalakon közérthetően beszélnek az elsősegélynyújtásról, a mentésirányítás működéséről, a laikus segítség jelentőségéről és a megfelelő segítségkérésről. Volt olyan eset, amikor egy baleset történetén keresztül mutatták meg, milyen fontos egy gyermekülés vagy a Szív City alkalmazás, és a Gyermekrohamkocsi csapatával közös edukációs videósorozat is elindult. További olyan tartalmakat szeretnének készíteni, amelyekből megtudható, mikor érdemes mentőt hívni.
Az igazgató világos határt húzott: egyetlen poszt elérése vagy a rajta lévő lájkok száma sem ér annyit, hogy emiatt sérüljön a betegek méltósága, a bajtársak szakmai munkájába vagy az Országos Mentőszolgálatba vetett bizalom. Most abban hibáztak, hogy ugyan a bejegyzésben nem szerepelt személyes adat, az illető mégis felismerhető volt. Ez megmutatta, hogy egy történet egyedi részletei alapján a közvetlen környezet számára akkor is felismerhetővé válhat valaki, ha a bejegyzés nevet vagy címet nem tartalmaz. A tanulságokat beépítik a szerkesztési és jóváhagyási gyakorlatukba.
Balassa azt is hozzátette, hogy a beteg kórházi átadása után az Országos Mentőszolgálat nem kap automatikus visszajelzést az állapotáról, tehát nem tudhatják, mi történt vele a kórházban. Az, hogy bíznak a mielőbbi felépülésében, csupán a remény kifejezése volt. A közlési rendszert három pillér mentén vizsgálják felül: a felismerhetőségi kockázatok alaposabb vizsgálata, az érzékeny esetek szigorúbb szerkesztési és jóváhagyási rendje, valamint annak pontosabb meghatározása, hogy milyen eseteket, milyen részletezettséggel és milyen hangvételben mutatnak be.
