Nem a vakolat és a vécépapír hiánya a legnagyobb probléma az egészségügyben
Egy átlagos magyar ma is öt évvel kevesebbet él, mint egy átlagos európai, és különösen aggasztó, hogy a kezelhető okokból bekövetkezett halálozások arányában az ország az egyik legrosszabbul teljesít Európában – derül ki a Magyarország jövő időben című beszélgetésből.
A magyar egészségügyi rendszer jelenleg főként az akut betegségek kezelésére épül, pedig a magyarok egészségi állapotát elsősorban a krónikus betegségek határozzák meg. Ez az ellentmondás magyarázza, miért nem képes a rendszer érdemben javítani a lakosság életkilátásain és a halálozási mutatókon.
A beszélgetés résztvevői szerint a mélyebb probléma a rendszer felépítésében rejlik: a szervezettebb, átláthatóbb és megbízhatóbb egészségügyhöz olyan átalakításra lenne szükség, amelyben a betegek nem vesznek el az ellátás folyamatában. A témáról Boros Tamással, az Egyensúly Intézet igazgatójával és Filippov Gáborral, az intézet kutatási igazgatójával beszélgettek.
