Egyre több a teherbe esés a meddőségi kezeléseknél, de nemzetközi összehasonlításban még mindig le vagyunk maradva
A Humánreprodukciós Igazgatóság részletes adatokat tett közzé arról, hogyan teljesítenek az asszisztált reprodukciós központok Magyarországon. A napokban megjelent elemzés a 2024–2025. évi mutatók alapján hasonlítja össze a 13 vizsgált intézetet.
Az elemzésnek azért van jelentősége, mert a meddőségi kezelés évekkel ezelőtti államosítása óta kevés adat állt rendelkezésre a központok teljesítményéről. A meddőség sok párt érint, és a hatékony ellátás a demográfiai mutatókon is lendíthet, ehhez azonban látni kell a szektor hiányosságait és pozitívumait.
Kevesebb beavatkozás, több terhesség
2025-ben 616-tal kevesebb petesejtleszívás történt, mint 2024-ben. A friss- és fagyasztottembrió-beültetésekre vetített terhességi arány az egész országban mintegy 3 százalékkal emelkedett: 32,26 százalékról 35,03 százalékra. A fagyasztottembrió-transzferre vetített terhességi arány 28,39-ről 31,50 százalékra nőtt.
A 2025-ös friss embrióbeültetés utáni terhességi arány 23,4 és 50,4 százalék között mozgott, a fagyasztottembrió-beültetés utáni arány pedig 13,2 és 53,6 százalék között. A 13 intézetből 9-ben javult mind a friss, mind a fagyasztott embrióbeültetésre vetített terhességi arány.
Kitolódott a gyermekvállalás
A meddőségi ellátásban legnagyobb arányban a 35 év alattiak vesznek részt, de összességében több 35 évesnél idősebb páciens jelenik meg, mint fiatalabb. A KSH adatai szerint tavaly a nők átlagosan 29,47 éves korukban vállalták első gyermeküket. 2011-hez képest 2025-ben a 15–49 éves korosztályban 13 százalékkal, a 20–39 éves korosztályban közel 22 százalékkal csökkent a szülőképes korú nők száma.
Az ikerszülések aránya csökkent
A többes embrióbeültetés visszaszorítását 2023-ban tűzte ki célul a Humánreprodukciós Igazgatóság. Az ikerszülések aránya 2024-ben 8,10 százalék volt, ami a nemzetközi 13 százalékos célérték alatt van.
Intézetenként eltérő eredmények
A frissembrió-beültetésre vetített terhességi arányok a győri intézetben, az SE ARO-n és az SE ARC-en magasabbak, a kútvölgyi, kaposvári és angyalföldi intézetekben alacsonyabbak. A fagyasztottembrió-transzferekre vetített arányok az SE ARO, Győr és Szeged esetében a legjobbak, Kaposvár, a kútvölgyi intézet és Pécs az alacsonyabb értéktartományba tartozik.
Az elemzés készítői szerint nem érdemes rangsort felállítani, mert sok tényező befolyásolja az eredményeket. A nem módosítható tényezők közé tartozik a páciensek életkora, petefészek-tartaléka, a meddőség oka és a korábbi sikertelen kezelések aránya. A fejleszthető tényezők közé sorolható az infrastruktúra, a labor felszereltsége, az eszközpark kora, az alkalmazott fagyasztási technika, valamint a személyzet létszáma, tapasztalata és képzettsége.
Reformok javították a mutatókat
A Humánreprodukciós Igazgatóság kezdeményezésére 2023–2024-ben több reform történt. Eltörölték az embrióbeültetések közötti kötelező három hónapos várakozási időt, és közfinanszírozott formában is elérhetővé váltak olyan diagnosztikai és műtéti eljárások, amelyek korábban csak a magánellátásban voltak.
Nemzetközi összehasonlításban még mindig le vagyunk maradva
2024-ben itthon az átlagos kumulatív élveszülési ráta 26,4 százalék volt. Egyes centrumokban a becsült kumulatív élveszülési ráta 40 százalék felett alakul, míg máshol 17-19 százalék körüli. Európai összehasonlításban három teljes kezelési ciklus alatt 2023-ban az élve születési ráta megközelítette a 37 százalékot.
A gyengébb magyar adatok egyik fő oka a petesejt-donáció hazai hiánya – mondta Várnagy Ákos, az Országos Kórházi Főigazgatóság Humán Reprodukciós Igazgatóságának igazgatója a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán. A donáció azoknak segít, akiknek saját sejtjeiből egészségügyi okból nem fogan gyermeke, de terhességre és szülésre testileg alkalmasak. Magyarországon jelenleg csak szigorú feltételek mellett, önkéntes módon lehet petesejtet adományozni.
A magyar pároknak ezért jobb híján külföldre kell utazniuk a petesejtekért, ami nagy anyagi terhet ró rájuk. A meddőségi központokat 2019 karácsonya előtt kezdték el nagy léptékben államosítani, amikor a kormány bejelentette, hogy állami kézbe vesz hat meddőségi magánklinikát, és ingyenessé teszi a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a hozzájuk kapcsolódó gyógyszereket. 2021-ben törvényt hoztak arról, hogy 2022. július 1-jétől csak az állami meddőségi centrumokban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon.
