Dubrovnik óvárosát is fenyegeti a tengerszint emelkedése
Recent studies indicate that Dubrovnik óvárosának történelmi része a tengerszint-emelkedés miatt egyre nagyobb kockázatnak van kitéve. Míg korábban évente mindössze 0,83 milliméteres emelkedést mértek, a legfrissebb adatok alapján ez a szám már 3,62 milliméterre ugrott. Ezek a megállapítások a világörökségi városrész megóvására vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési tervek részeként kerültek napvilágra, ahogy arról az MTI beszámolt.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2100-ra a mediterrán térség sok UNESCO által elismert világörökségi helyszíne árvíz- vagy eróziós kockázatokkal nézhet szembe. Az elöntések után bekövetkező kiszáradás sókristályosodást eredményezhet, amely hosszú távon súlyosan károsítja a kőépítményeket, így különösen a történelmi városrészek állapota foroghat kockán.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) előrejelzései alapján Horvátország partvidékén 2100-ig a tengerszint emelkedése 49 centimétertől akár 1,08 méterig is terjedhet, a kibocsátási forgatókönyvektől függően. A növekvő vízszint folyamatosan terheli az óváros történelmi csatornarendszerét, és egyre gyakoribb elöntéseket okoz a mélyebben fekvő területeken.
A tervezők szerint, ha a tengerszint eléri a kritikus szintet, elkerülhetetlenné válnak a partvédelmi beavatkozások. Ebben az esetben tengeri falakat, hullámtörőket, és árvízvédelmi intézkedéseket kell építeni a víz betörésének megakadályozása érdekében. A térségben ráadásul a heves esőzések gyakoribbá válásával a magas tengervíz szintje egyaránt fokozza a városi árvizek kockázatát. Dubrovnik ráadásul az Adria egyik legviharosabb része, ahol évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak.
