Anyák álltak tűzoltónak Borneón a gyerekek egészségéért
Borneó szigetén rendszeresek a pusztító erdőtüzek, amelyek narancssárgára festik az ég alját. Az indonéziai Nyugat-Borneóban fekvő Sungai Awan Kiri falu közel esik az egyik érintett területhez. A faluban korábban állandó volt a madárszó, de egy ideje csend honol. Juniarni helyi gazda szerint a madarak megfulladtak a szmogban. „Nem tettek semmi rosszat. Miért lettek ők az áldozatok?” – kérdezte a 48 éves, háromgyerekes anya. A szennyezett levegő a falubeliekre is káros, egyesek már légzési nehézségekkel küzdenek.
Az erdőtüzek a száraz évszakban mindig kockázatot jelentenek, idén azonban a szokásosnál tovább tart a szezon, különösen Borneó és Szumátra szigetén. Szakértők szerint ezt felerősíti a zajló szuper El Niño. A helyi gazdák sokszor tűzzel perzselik fel a területeiket, hogy megtisztítsák a következő vetés előtt. A légszennyezés Indonéziából Malajziába, Bruneiba és Szingapúrba is elért. Malajziában egyes régiókban az iskolákat is be kellett zárni a mérgező füstköd miatt.
Sungai Awan Kirinél a lakosok civil kezdeményezésre összefogtak. Juniarni 140 másik nővel megalapította a The Power of Mama önkéntes tűzoltócsoportot. A 36 éves Sumiati, a 46 éves Lita, az 53 éves Herlina és a 40 éves Dewi Sartika tömlőt szerelnek. Juniarni fejkendőben, sisakban és piros védőruhában, motorkerékpáron járőrözik a környéken társaival, hogy felmérjék, merre gyulladnak meg a tüzek, és még a nagyobb kár előtt eloltsák vagy megfékezzék őket.
A csoport nem csak olt: körbejárják a közelben élőket, és azt tanácsolják nekik, hogy ne használjanak tüzet a pálmaolaj-ültetvények területeinek megtisztításához, mert ez növeli a további tüzek kockázatát. Indonézia a világ legnagyobb pálmaolaj-termelője, sokan használják a perzselős módszert.
Az önkéntesek fizetést nem kapnak. A Yayasan Inisiasi Alam Rehabilitasi Indonesia környezetvédő szervezet 2022-ben összehozta a Ketapang régió négy falujából származó nőket, és kiképezte őket tűzoltásra. A csoport felügyelője, Mita Anggraini szerint a nők úgy érzik, övék az erdő, ezért teljes odaadással védik. A szervezet mobiltelefonokat és pénzt biztosít ételre, és arra ügyel, hogy a nagyobb tüzeket ne a csapat próbálja eloltani.
A nőket nem csak a környezetvédelem mozgatja. Zavarja őket, hogy a faluban sokan légzőszervi betegségekkel küzdenek a füstös levegő miatt. A 46 éves Elly Marlina szerint gyermekei is elkaptak légúti betegséget, és több mint egy évbe telt, mire felépültek. A 38 éves Irma, aki gazdálkodik is, azt mondta, a látható tüzek eloltása csak a kihívás egyik fele: a forró parázs a tőzeges talajban marad, és száraz időben bármikor újra belobbanhat.
Az erdőtüzek terjedését súlyosbította a júniustól beköszöntő száraz időjárás. Januártól júliusig közel 202 000 hektárnyi területen pusztított tűzvész, ami a Balaton területének több mint háromszorosa. A kormányzati adatok szerint Nyugat-Borneót érintette a legsúlyosabban, több mint 38 000 hektár égett le. Az ország több mint 50 repülőgépet vetett be az oltáshoz. Az erdészeti miniszter szerint a tüzek idén november elejéig is eltarthatnak, mert az esős évszak késve érkezik.
A Közép-Kalimantanban található Sebangau Nemzeti Park becslések szerint 6000-9000 kritikusan veszélyeztetett borneói orangutánnak ad otthont, és több ritka főemlős is él itt. Susan Cheyne, aki 20 éve tanulmányozza a majmokat, azt mondta, a 2006-os tüzek során a gibbonok ritkábban és rövidebben énekeltek a füstös napokon. Szumátra és Borneó területein több orangutánt kellett rehabilitációra szállítani légúti tünetek és égési sérülések miatt.
A nemzeti parkban is önkéntes tűzoltók dolgoznak, de szeptemberben a tűz átlépte a park határait. A park tőzeglápjai normál esetben vízzel telítettek, mint az óriási szivacsok, ezért nem annyira kitettek a tüzeknek. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején illegális fakitermelés során több száz csatornát ástak, hogy fát szállítsanak ki, emiatt több terület kiszáradt, és a tőzeglápok gyúlékonnyá váltak.
A Borneó indonéziai részén élő őslakos és civil csoportok szerint a kormány közel sem tett meg mindent. Csoportos keresetet nyújtottak be gondatlanság miatt tíz ember, köztük Prabowo Subianto elnök és Nyugat-Kalimantan kormányzója ellen. A keresetben átfogó helyreállítási intézkedéseket és a lakosok egészségügyi költségeinek fedezését kérik, egyesek pedig azt követelik, hogy a kormány katasztrófahelyzetnek minősítse a füstválságot.
Hogy a kereset megy-e valamire, kérdéses, mivel egy tavaly benyújtott hasonló pert egy dél-szumátrai bíróságon elutasítottak. A napokban tartott előzetes meghallgatáson az alperesek nem jelentek meg, így a bírók október 21-ig elnapolták a tárgyalást. A felpereseket képviselő ügyvéd szerint sajnálják, hogy az elnök és a többiek nem jelentek meg, de megértik, hogy a füstös légköri viszonyok miatt nem tudott leszállni a gépük Pontianakban.
