Ír javaslat az uniós költségvetés csökkentésére: mindkét oldalról bírálatok
Az Európai Unió Tanácsának soros ír elnöksége 159 milliárd euróval (több mint 58 ezer milliárd forintnyival) csökkentené a 2028–2034-es uniós költségvetést.
Az Európai Bizottság tavaly mutatta be a 2028–2034 közötti költségvetés tervét. A pénzhalom sarokszámairól a tagállami kormányoknak egyhangúlag kell megegyezniük, és az Európai Parlament beleegyezésére is szükségük van.
Az Európai Parlament már előállt a saját álláspontjával, mintegy tíz százalékot emelne a főösszegen. A tagállami Tanács előző, ciprusi elnöksége két százalékot nyesett volna. Az ír terv nyolc százalékot csökkentene.
Ahogy arra számítani lehetett, az írek kisebbet csökkentenének a hagyományos, Magyarországnak kedvező területeken, a mezőgazdaságon és a felzárkóztatáson (kohézión), mint máshol. Ezek most nagyjából az uniós költségvetés kétharmadát teszik ki, de az eredeti bizottsági javaslat csökkentené az arányukat, és létrehozna egy több mint 400 milliárd eurós versenyképességi alapot.
Ez az alap a nyolc százaléknál jóval nagyobb arányban, 13 százalékkal csökkenne. A fejlesztési segélyeken is jókorát, 38 milliárd eurónyit vágnának. Dobnának egy biztonsági tartalékot, és az adminisztrációtól is elvonnának 10 milliárd eurót.
Az Európai Bizottság ötfajta új saját forrást is javasolt. A bevételek eddig túlnyomórészt a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme alapján számolt befizetésekből jöttek össze, de a bizottsági tervezet növelné az uniós források arányát. Az Európai Parlament saját ötletekkel is előállt, mint például a digitális szolgáltatások adójával, de az írek maradtak az eredeti javaslatoknál néhány technikai változtatással.
Thomas Byrne ír EU-ügyi államtitkár szerint a „kiegyensúlyozott” javaslat megőrzi az uniós szerződések szerinti alapvető kiadási területeket, miközben jelentősen növeli a befektetéseket az európai versenyképességbe.
„Ez nem a végeredmény, és tudjuk, hogy ezen a ponton soha nem lesz mindenki elégedett” – hangsúlyozta. Nem tévedett, mindkét nagy tagállami blokkból nekiestek a javaslatnak. Az egyik oldalon áll a Kohézió Barátai nevű informális csoport a magyar mellett 16 másik kormánnyal, a másikon a „takarékos hatok”.
Utóbbiak közül Friedrich Merz német kancellár egy közleményben úgy látta: a javaslat a nagysága miatt nem alap a megegyezéshez. Az uniós költségvetésnek olyannak kell lennie, hogy megfizethető legyen „a finanszírozás fő terheit viselőknek”.
Eelco Heinen holland pénzügyminiszter szerint ha így haladnak, nem fognak megegyezni az év végéig. Addigra szeretnének végezni, hogy maradjon idő a részletszabályokra is, és ne járjanak úgy, mint legutóbb, amikor csak késeléssel indul a költségvetés nagyjából harmadát kitevő Közös Agrárpolitika. Történetesen így elkerülnék a számos jövő évi választást is.
A takarékosok közül Claudia Bauer, Ausztria európai ügyekkel foglalkozó minisztere is úgy nyilatkozott: a terv messze van attól, hogy bele tudjanak egyezni.
A másik oldalról Ignacy Niemczycki lengyel EU-ügyi államtitkár azért volt elégedetlen a javaslat méretével, mert nem felel meg az uniós ambícióknak.
Az Európai Parlament főtárgyalói „határozottan elutasították” a tervezetet. Siegfried Mureșan arra figyelmeztetett, hogy az Európai Bizottság eleve csak szinten tartást jelentene, miközben egyre több dolgot akarnak elvégeztetni az EU-val. A nemzeti költségvetések az uniósnál jóval nagyobb mértékben nőttek, az infláció pedig gyakorlatilag tizedével csökkentette a közös büdzsé vásárlóerejét. Mureșan hiányolta az Európai Parlament saját forrásokra kidolgozott ötleteit is az ír javaslatból.
A költségvetés a jövő heti EU-csúcs egyik fő témája lesz, ott már az ír sarokszámok alapján egyeztethetnek. Ezen kívül a tervek szerint idén még egyszer, decemberben ülnek össze az állam- és kormányfők, így az év végi nem hivatalos határidő miatt várhatóan ott élesedik majd igazán a vita.
