Az uniós helyreállítási alap hatásvizsgálata
Az Európai Unió Helyreállítási Alapjának (RRF) beruházásai várhatóan évente körülbelül 54 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kibocsátáscsökkentést eredményeznek, míg a kapcsolódó reformok további 52 millió tonna csökkentést hozhatnak az EU-ban – olvasható a Portfolio elemzésében, amely az Európai Bizottság legfrissebb számításaira hivatkozik.
Ez a megállapítás különösen fontos Magyarország számára, mivel a közelmúltban várt, összesen körülbelül 10 milliárd eurónyi RRF-forrás hatásait vizsgálja. Az ilyen esettanulmányok rámutatnak a pénzügyi források gasztronómiai szempontból releváns jelentőségére a klímavédelmi projektekben.
A források elosztása
Az Európai Bizottság becslése szerint az uniós klímacélú beruházások kerete, amely összesen 309 milliárd euróra rúg, elosztása során 35%-át energiahatékonysági projektekre, 28%-át fenntartható közlekedési megoldásokra, míg 20%-át megújuló energiákra fordítják – számol be a Portfolio.
A legnagyobb klímavédelmi beruházási összeget Olaszország kapja, összesen 85,4 milliárd euró értékben. A második helyezett Spanyolország 75,4 milliárd euróval, míg harmadik Lengyelország 32,9 milliárddal következik. Franciaország (21,8 milliárd), Németország (16,6 milliárd), Románia (14,8 milliárd), Görögország (12,1 milliárd) és Portugália (11,2 milliárd) szintén jelentős összegeket nyertek.
Magyarország helyzete a regionális összehasonlításban
Az Európai Bizottság kimutatásai alapján Magyarország nemzeti klímaprogramja 7,2 milliárd eurót biztosít a kibocsátáscsökkentési fejlesztésekre. Ezzel a költségkerettel sikerül megelőzni Horvátországot, Csehországot és Bulgáriát, azonban a legfőbb dél- és közép-európai kedvezményezettek forrásaival összehasonlítva Magyarország nagy hátrányban van.
