Az EU a párizsi cél duplájával számol, és az alkalmazkodás bőven megtérülne
Az Európai Bizottság kedden átfogó tervet mutatott be arról, miként alkalmazkodjon az EU az éghajlatváltozáshoz. A testület közleménye szerint a cél az, hogy a tagállami és nemzetközi politika minden területébe beépüljön a klímaváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség.
A testület a legutóbbi tudományos eredményekre hivatkozva úgy számol, hogy 2030-ra várhatóan másfél fokkal lesz melegebb az iparosodás előtti szintnél. 2050-re ez eléri a két, 2100-ra a három fokot. A közlemény ezt nem tette hozzá, de ez a duplája a 2015-ös párizsi klímaegyezményben a század végére kitűzött célnak.
Az Európai Bizottság szerint 2022 és 2025 között évi 50 milliárd euró veszteséget okozott az éghajlatváltozás. Az alkalmazkodással több mint tízszeres hozamot lehetne elérni a károk elkerülése miatt, gyorsan nő a kereslet az ellenálló képességet növelő termékekre, technológiákra és szolgáltatásokra, piacuk a század közepére megnégyszereződne.
A testület különféle eszközökkel, például az éghajlati szélsőségek figyelésével alkalmazkodna. Terv készülne a hőhullámok kezelésére, elősegítenék a biztosításokat az éghajlatváltozás miatti károkra, azonosítanák a különösen sebezhető európai területeket, és a víz megőrzésére is hangsúlyt fektetnének.
Peter Liese, a néppárti európai parlamenti képviselő szerint van különösen hasznos eszköz a bemutatottak között, de a tervek önmagukban nem védik meg az embereket. Facebookon arról írt, hogy meg kell szabadulni a rossz lelkiismeretünktől a hőség elleni védelemnél, beleértve a légkondicionálókat is, különösen a kórházakban és az idősotthonokban. Erre szerinte uniós támogatásokat használhatnának forrásként.
A szocialisták üdvözölték a tervet, de szerintük a konzervatívoknak és az éghajlatváltozást tagadóknak abba kellene hagyniuk a klímajogszabályok aláaknázását, és azt, hogy meggyengítsék Európa válaszát a klímaválságra.
