Új kutatások dönthetik meg a mohácsi csatáról szóló tévhiteket
Az idén éppen 500 éve vívott mohácsi csata történetéről évszázadok óta számos tévhit él a köztudatban, amelyeket a közelmúlt átfogó hadtörténeti, régészeti és antropológiai kutatásai mostanra kérdőjeleztek meg. A csata valódi háttere jóval összetettebb annál, mint ahogy arról korábban gondolkodtunk.
B. Szabó János történész, a késő középkori és kora újkori hadtörténet elismert kutatója beszélt arról, hogy a történeti valóságban minden egyes politikai entitás önző módon cselekszik, és csak akkor segít másnak, ha abból valamilyen haszna származik.
A vereség emlékezete évszázadról évszázadra változott: volt isteni büntetés, a nemzeti széthúzás következménye, Trianon történelmi előképe, majd annak bizonyítéka, hogy Magyarország mindig magára marad Kelet és Nyugat küzdelmében.
A kutatóval folytatott beszélgetés arra is keresi a választ, hogy melyek a legmakacsabb tévhitek a csatáról, melyek a legfontosabb tudományos eredmények, és hogy valóban magára hagyta-e Magyarországot Európa.
