„Ismét egésszé váltunk” – helyreállt a teljes magyar Erasmus-hozzáférés
Az Erasmus+ oktatási csereprogram ismét teljes körűen elérhető valamennyi magyar egyetem számára – közölte Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság szociális ügyekért is felelős alelnöke budapesti látogatásán. A román politikus üdvözölte, hogy a modellváltó egyetemek hallgatói, oktatói és doktoranduszai újra részt vehetnek a programban.
A modellváltó intézményeket közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) tartják fenn. A kekvákat és az ilyen hátterű egyetemeket 2022 végén az EU Tanácsa eltiltotta az uniós kötelezettségvállalásoktól, emiatt 2024 őszére már egyik modellváltó egyetemről sem lehetett erasmusozni. Az új kormány megszünteti a kekvamodellt, így az akadály elhárult.
Mînzatu szerint az Erasmus+ támogató szerződések megkötése az utolsó lépés a teljes körű részvétel helyreállításához, ami a korlátozások október 13-i feloldását követi. Az új szerződések jogalapot adnak az Erasmus+ tevékenységeinek finanszírozására, így az érintett egyetemek tanulói és dolgozói ismét élvezhetik az uniós támogatású mobilitási lehetőségeket.
Az alelnök emlékeztetett: a 2022. decemberi tanácsi döntés nem mondta fel a már meglévő támogatási szerződéseket, csak új kötelezettségek vállalását tiltotta meg. Mivel ezek a szerződések elérték a megvalósítási időszakuk végét, az érintett intézmények nem finanszírozhatták velük az új utakat. A gyakorlati hatás egyetemenként eltért aszerint, hogy a meglévő szerződések meddig tartottak, és maradt-e még felhasználható támogatás.
Mînzatu megerősítette: a magyar kormány hivatalos értesítése 2026 szeptemberében érkezett be, az akkor beküldött intézkedések kezelték a korábban azonosított hiányosságokat, így a Tanács az Európai Bizottság javaslatára októberben feloldhatta a korlátozást. A cél mindvégig az európai adófizetők pénzének védelme és a magyar diákok előtti kapu nyitva tartása volt.
Az Európai Bizottság október 21-én értesítette az Erasmus+ nemzeti hatóságait az intézkedések feloldásáról, aznap, amikor a tanácsi döntés megjelent az EU hivatalos közlönyében. A nemzeti ügynökségek továbbadják az információt az érintetteknek. Néhány tevékenység – például a rövid távú, kevert vagy dolgozói mobilitás – már újraindult; a rendes felsőoktatási hallgatói mobilitás a mostani várakozások szerint a 2026/2027-es tanév második felétől, 2027 februárjától indul.
A korlátozások túlmutattak az Erasmus+-on és a Horizont Európán; hatásuk az Európai Szociális Alap+-nál és más felzárkóztatási támogatású programoknál is jelentkezett. Az alelnök szerint a tanulság az, hogy a kormányoknak még a zavarok előtt kell kezelniük a problémákat: a korai párbeszéd, az időben végrehajtott reformok és a világos tájékoztatás alapvető. Az uniós bíróság fenntartotta az alkalmazott megközelítést, a feltételességi rendelet pedig a 2028–2034-es költségvetésre is érvényes marad.
A béregyenlőségről szóló uniós irányelvet a tagállamoknak idén júniusig kellett volna átültetniük a nemzeti jogba; ezt az előző kormány nem tette meg, az új kabinet pedig a határidő előtt nem sokkal lépett hivatalba. Mînzatu szerint a nők átlagosan óránként még mindig kevesebbet keresnek a férfiaknál, ezért fontos az irányelv végrehajtása, amely gyakorlati eszközöket ad a nőknek az egyenlő díjazáshoz való joguk védelméhez. Az Európai Bizottság rendszeres kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal az átültetés előrehaladásáról, és konkrét haladást vár el.
A bizottsági alelnök a magyar kormány több tagjával is egyeztetett, és részt vett a női-férfi bérkülönbségek elleni törekvésekről szóló konferencián.
