A Tisza Párt új külügyi vezetője: Magyarország a Nyugathoz tartozik
Orbán Anita, a Tisza Párt nemrégiben kinevezett külügyi vezetője, terjedelmes interjút adott Magyar Péter YouTube-csatornáján. Orbán, aki már jelentős nemzetközi tapasztalattal rendelkezik és korábban nagykövetként dolgozott az Orbán-kormány keretein belül, beszélt a leendő Tisza-kormány külpolitikai céljairól. Kiemelte, hogy az egyik első lépés az ország viszonyának rendezése lesz Lengyelországgal és az Európai Unióval, mellyel a nyugati szövetségi rendszert kívánják megerősíteni.
Az interjú során Orbán Anita elárulta, hogy múltjában szerepel egy gyakorlat a Heritage Foundation-nél, ahol fiatal korában tapasztalatokat szerzett. A think tank a Donald Trump által tervezett Project 2025 házi feladatát végezte el, amely több ellentmondásos intézkedést foglal magában az amerikai kormányzás keretein belül. Mondta, hogy bár munkát ajánlottak neki, ő inkább más lehetőséget választott Bostonban, de máig kapcsolatban áll a szervezettel.
Orbán Anita 2010-től dolgozott a külügyminisztériumban, ahol energiapolitikai kérdésekkel foglalkozott. Azonban 2015-ben, Szijjártó Péter tárcavezetői kinevezését követően, a politikai irányváltás miatt elhagyta a pozícióját. Mivel Szijjártó a magyar kormány orosz energiafüggőségének fokozását szorgalmazta, Orbán nem tudott egyetérteni az új politikai irányvonalával.
Továbbá, az interjúban Orbán bejelentette, hogy felfüggesztette tagságát két neves szervezetben, köztük az Európai Külügyek Tanácsában és a Globsec nevű think tankben. E döntéssel a választási kampányra kíván koncentrálni. Megjegyezte, hogy Magyarország egyedülálló módon két tagot delegált a Globsecbe, himnuszban megnevezve Bajnai Gordon nevét is, akit a baloldal képviselőjeként tartanak számon.
Orbán kiemelte, hogy a Tisza Párt külpolitikájának középpontjában az áll, hogy Magyarország Szent István nyomán a Nyugathoz tartozik, ezzel megerősítve a kompozícióját a nyugati szövetségben. Az első feladatok között említette a lengyel-magyar barátság rendezését, amely elengedhetetlen a V4-es együttműködéshez és az új kapcsolatok elősegítéséhez a szomszédos országokkal.
„Lengyel körözött bűnözőket nem fogunk Magyarországon fogadni és bújtatni” – tette hozzá, utalva a magyar kormány korábbi gyakorlatára, amely alapján lengyel politikai menedékjogot biztosított néhány jobboldali politikusnak.
Az áprilisi választásokra Orbán úgy tekint, mint a magyar EU-csatlakozás megerősítő népszavazásra. Szerinte a Tisza elsősorban a korrupció csökkentésére fókuszál, mivel a kormány inkább lemondott az EU-s támogatásokról, mintsem hogy véglegesen megoldja a problémákat. Kritikával illette Magyarország vétózó politikáját, amely sokszor nem a nemzeti érdek, hanem oligarchikus érdekek érvényesítése miatt történik.
„Ki kell mondanunk, hogy Oroszország az agresszor, és Ukrajna az áldozat” – jelentette ki Orbán, aki kijelentette, hogy a Tisza Párt támogatja Ukrajna területi integritását, de elutasítják a gyorsított EU-csatlakozást.
Orbán jelezte, hogy a választások után szeretnék felülvizsgálni a magyar-orosz kapcsolatokat, hogy végre a magyar érdekeket szolgálják, és prioritásként tekint hof a külügyi informatikai rendszer fejlesztésére is. Emellett hangsúlyozta, hogy az első száz napjukban le kell ülniük a szlovákokkal a Benes-dekrétumok ügyében.
A külügyet karcsúsítják, hogy megszüntessék a pazarlást, és a képviseletet a szomszédos országok felé szeretnék erősíteni, helyette pedig a felesleges utazások helyett a helyi ügyekre fókuszálnának.
