Rendőrségi kihallgatás választási ajánlások ügyében
Több tucat ember került a Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányságra, hogy válaszoljanak arra a kérdésre, aláírták-e a választási ajánlóívet. Az aggasztó helyzetek nem csupán az érintettek számára voltak zavaróak, hanem a nyilvánosság számára is, hiszen a kihallgatások során a tandem teremben több száz tanú előtt zajlott a kérdezősködés.
Az események hátterében választási csalás gyanúja áll, a hatóságok úgy vélik, hogy egy helyi civil szervezet hamis ajánlásokkal próbálta meg benyújtani a vármegyei listát a 2024-es önkormányzati választásokra. A tanúk várták, hogy egyesével kerüljön sor a kihallgatásukra, ehelyett egy nagyméretű terembe vitték őket, ahol nyilvánosan tettek vallomást.
„Zavarba ejtő volt” – nyilatkozta az egyik anonim tanú, aki összehasonlította a helyzetet egy iskolai feleltetéssel. A rendőrök ugyanazt az információt osztották meg a tanúkkal jogaikról és kötelezettségeikről, mielőtt közvetlen kérdéseket tettek fel az aláírásokkal kapcsolatban. Az embereknek arról is nyilatkozniuk kellett, milyen körülmények között írták alá az ajánlót 2024-ben, majd ezt a válaszukat papíron kellett rögzíteniük és átadniuk.
A múlt pénteki kihallgatás során jelen volt Ruzsics Milán, a Momentum zala vármegyei képviselője is, aki hevesen tiltakozott a csoportos kihallgatás ellen. Őt szinte azonnal eltávolították a teremből, miután kifogásolta a procedúrát. „Fel voltam háborodva, hogy ilyen megtörténhet” – mondta Ruzsics, aki úgy véli, hogy nem volt indokolt a csoportos kihallgatás, mivel az emberekben félelem alakult ki, ami a politikai vélemények kifejezését is befolyásolja.
Ruzsics állítása szerint a rendőrök magatartása korrekt volt, azonban az eljárás körülményei nem voltak megfelelőek. A tanúi kihallgatás során tapasztalt feszültség miatt úgy érezte, hogy sokan elnémultak, nem mertek felszólalni, ami különösen aggasztó a jelenlegi politikai klímában. A panasztétel során arra kérte a hatóságot, hogy vizsgálja meg, megfeleltek-e a jogszabályok a csoportos kihallgatás során, és hogy a tanúk jogai érvényesültek-e.
A politikai véleménynyilvánítás jogának védelmét hangsúlyozta, hiszen a választási ajánlások aláírása Alaptörvény által biztosított jog. Ruzsics megemlítette, hogy a csoportos tanúkihallgatás költséges következményekkel is járhat, hiszen az ilyen jellegű információk egy másik tanú előtt való megismerése súlyosan sértheti a tanúk jogait.
Litresits András, a Nemzeti Választási Bizottság megbízott tagja is megjegyezte, hogy a büntetőeljárás szabályai alapján a tanúkat egyenként kellene kihallgatni, a csoportos meghallgatás diszkrecionálisan nem engedhető meg.
A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság megerősítette a nyomozás folyamatát a választási csalás miatt, és megemlítették, hogy a jogi szabályozás szerint akár három éves börtönbüntetés is kiszabható azokra, akik hamis adatokat szolgáltatnak a választási eljárás során.
