Történelmi mélyponton a Duna vízhozama Romániában, miközben leálltak a kotrási munkálatok
Szeptemberben a Duna vízszintje Romániában történelmi mélypontra süllyedt, a csernavodai atomerőmű hűtéséhez szükséges vízmennyiség biztosításához nélkülözhetetlen kotrógép azonban már nem dolgozik a térségben. A kotrási szerződés augusztus 30-án lejárt, és a kormány azóta nem hozott új határozatot a munkálatok folytatásáról.
Augusztus végén a Duna vízhozama az országba való belépéskor 1600 köbméter/másodpercre csökkent, ami két és félszer kevesebb az ilyenkor szokásos, 3900 köbméter/másodperces átlagnál. Két héttel később, szeptemberben a vízhozam tovább, 1250 köbméter/másodpercre esett vissza, a munkálatokat pedig a felgyorsítás helyett jelentősen visszafogták.
Augusztus végéig az Alsó-Duna Vízügyi Igazgatósága és az Országos Vízügyi Hatóság három munkagépet használt a Duna medrének módosítására Csernavoda térségében, valamint egy 150 méter hosszú kőgátat is építettek. A legnagyobb kapacitású gép, amely naponta 7000-8000 köbméter üledék eltávolítására volt képes, nemrég elhagyta a munkaterületet, és jelenleg Giurgiu térségében, mintegy 200 kilométerre Csernavodától állomásozik.
Az Országos Vészhelyzeti Bizottság augusztus 21-i határozata előírta, hogy sürgősségi eljárásban minden rendelkezésre álló kotrógépet mozgósítani kell, ez azonban nem valósult meg. Az Országos Vízügyi Hatóság két kevésbé hatékony munkagépet vezényelt a térségbe, ezek együttes kapacitása azonban az eredeti gépének alig a felét teszi ki.
A vízügyi hatóság augusztus 20-i műszaki jelentése szerint legalább 3-4 kilométeres szakaszon kellene kotrást végezni a Dunán ahhoz, hogy Csernavoda irányába elegendő vízhozamot biztosítsanak. Bár a közlekedési minisztériumtól forrásokat kértek, továbbra sem született új kormányhatározat, amely lehetővé tenné a munkálatok folytatását más kritikus területeken, például Mărleanu és Rasova térségében.
A Csernavoda mellett épített kőgát sem bizonyult hatékonynak: szakértők szerint jóval hosszabbnak kellene lennie, ehhez azonban jelentős beruházásra és a hajózás leállítására lenne szükség. A szükséges erőforrások és idő hiányában a hatóságok katonai uszályok és pontonok bevetését is mérlegelik, a vízszint azonban ehhez a beavatkozáshoz még nem elég alacsony.
A csernavodai atomerőmű blokkjai már a nyár közepén leálltak a Duna drasztikus apadása miatt: az 1-es reaktort július 28-án, a 2-est augusztus 13-án kapcsolták le, amikor a normál áramtermeléshez szükséges hűtővizet már nem tudták a turbinákhoz juttatni. Ezzel az ország villamosenergia-termelésének mintegy egyötöde, nagyjából 1400 megawatt kapacitás esett ki a hálózatból. Az energiaügyi minisztérium augusztus végén elismerte, hogy az újraindításra egy ideig nem lesz lehetőség, a szeptemberi további apadás nyomán pedig már nem a termelés visszaállítása, hanem a leállított blokkok biztonsági hűtésének fenntartása az elsődleges cél.
