Az EU-nak pénzt kell adnia a keleti határtérségek szükségleteire
Az Európai Parlament csütörtöki határozatában azt kérte, hogy a 2028–2034 közötti uniós költségvetésből kezeljék a keleti határrégiók sajátos szükségleteit. A döntésnek közvetlen jogi következménye nincs, ugyanakkor az EP jóváhagyása szükséges a költségvetés sarokszámainak és részletszabályainak elfogadásához is.
A képviselő-testület felszólította az Európai Bizottságot, hogy ismerje el a keleti határrégiókat az Európai Unió biztonsága, versenyképessége és stratégiai autonómiája szempontjából különös jelentőséggel bíró stratégiai területekként. A határozat szerint ezek szükségleteivel a felzárkóztatási, azaz kohéziós politika keretében, különösen a 2028–2034-es költségvetési csomagban kell foglalkozni.
A szöveg mindezt többek között Oroszország hibrid tevékenységével indokolta, amely közvetlen fenyegetést jelent a keleti határrégiók demokratikus ellenálló-képességére és társadalmi összetartására. A dokumentum szerint ezek a területek védelmi vonalat jelentenek az egész EU számára, ezért célzott szakpolitikai és pénzügyi választ érdemelnek.
A határozat elsősorban a Belarusszal és Oroszországgal szomszédos térségeket említette, de az ukrajnai és moldovai határ menti régiók is szenvednek a háború közelségének közvetlen és közvetett következményeitől. Hosszú távú költségeket viselnek logisztikai, közlekedési és humanitárius csomópontként, és sok menekült telepedett le többek között Magyarország határ menti régióiban is.
A végső szöveget 414 képviselő támogatta, 79 ellenezte, 90 pedig tartózkodott. A jegyzőkönyv szerint a magyar képviselők közül a Tisza Párt és a DK tagjai igennel, a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak, a Fidesz képviselői pedig tartózkodtak.
