Az Európai Parlament fellép a grúziai demokrácia védelmében
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadott állásfoglalásában elítélte, hogy a grúziai hatóságok jogszabályokkal és intézményekkel élnek vissza a politikai ellenfelek elhallgattatása érdekében. A képviselők jogi következményekkel nem járó dokumentumban ítélték el az ellenzéki pártok betiltására irányuló kísérleteket, és figyelmeztettek: mindez lehetetlenné teszi az ország előrehaladását az európai uniós csatlakozás felé.
A testület megerősítette támogatását a grúz nép Európai Unió felé irányuló törekvései mellett. Összeegyeztethetetlennek nevezték a demokráciával, ha jogi eszközökkel próbálják felszámolni a politikai ellenzéket. Követelték valamennyi politikai fogoly – köztük az EP emberi jogi Szaharov-díjával tavaly kitüntetett Mzia Amaglobeli és Miheil Szaakasvili volt elnök –, valamint a békés tüntetők azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását.
A képviselők sérelmezték, hogy megítélésük szerint az uniós intézmények és tagállamok tétlenek, miközben romlik a helyzet Grúziában. Ismét célzott szankciókat követeltek a demokratikus visszalépésért, az erőszakos elnyomásért és a politikai üldöztetésért felelős személyek ellen, mindenekelőtt Bidzina Ivanisvili milliárdos, Irakli Kobakhidze miniszterelnök, Salva Papuasvili parlamenti elnök és Kaha Kaladze tbiliszi polgármester ellen.
Azerbajdzsánnak is üzentek az emberi jogokról
Hasonló figyelmeztetést küldtek Azerbajdzsánnak is: bármiféle partnerségi megállapodás feltétele, hogy javuljon az emberi jogi helyzet, ami magában foglalja a politikai foglyok szabadon engedését. Üdvözölték, hogy Gubad Ibadoghlu korrupcióellenes aktivistát elengedték európai gyógykezelésre, ugyanakkor az ellene indított eljárás leállítását kérték. Őt tavaly Szaharov-díjra jelölték. Újságírók és egy ellenzéki párt vezetőjének azonnali szabadon engedését követelték. Elítélték a civil szervezetek és a média elleni visszaéléseket, és szankciós javaslatot fogalmaztak meg a demokratikus értékek betartatása érdekében.
A képviselők Iránról is elfogadtak egy állásfoglalást, amely elítélte az idén tapasztalt példátlan állami erőszakot a saját lakosság ellen, az emberi jogi aktivisták és újságírók megtámadását, a nők jogi diszkriminálását, valamint a tüntetők elítélését, amely kínzásokkal kicsikart vallomásokon alapult. Álláspontjuk szerint el kellene törölni a halálbüntetést. Aggodalmukat fejezték ki a vallási és etnikai kisebbségek helyzete miatt, a „nemi apartheidet” emberiesség elleni bűnnek minősítenék, és további szankciókat követeltek.
Nagy többséggel fogadták el a határozatokat
Mindhárom határozatot nagy többséggel fogadták el. A jegyzőkönyv alapján a szavazó magyar képviselők a Tiszából és a DK-ból mindegyik végszavazásnál igennel voksoltak. Borvendég Zsuzsanna a Mi Hazánkból Grúzia esetében nemmel szavazott, Iránnál és Azerbajdzsánnál pedig tartózkodott. A Fidesz–KDNP képviselői nem adtak le voksot; a delegáció tagjai általában így szoktak passzívan tartózkodni emberi jogi kérdésekben.
