Kérdőre vonta Orbán Viktort az aranykonvoj-ügyben Ruszin-Szendi Romulusz
Orbán Viktort vonta kérdőre az aranykonvoj-ügyben Ruszin-Szendi Romulusz. A honvédelmi miniszter szerint itt az ideje, hogy Orbán végre kiálljon a magyar emberek elé, és elmondja, ő adta-e ki a parancsot az aranykonvoj megállítására.
„A parancsot kiadni könnyű. A felelősséget vállalni már nehezebb” – írta posztjában. Ruszin szerint a parancsnok nemcsak akkor parancsnok, amikor utasítást ad, hanem akkor is, amikor számot kell adnia a döntéseiről. Most rendőröket gyanúsítanak meg, miközben egy volt főügyész nyilvánosan azt állítja, hogy az akcióra a legmagasabb politikai szintről érkezett utasítás.
„Ezért most közvetlenül Orbán Viktorhoz fordulok. Orbán Viktor! Álljon ki a magyar emberek elé, és mondja el világosan, egyenesen, egy valódi vezetőhöz méltóan: Ön adta ki a parancsot az aranykonvoj megállítására, vagy nem? Ha igen, vállalja érte a felelősséget! Ha nem, mondja el, ki döntött, és milyen felhatalmazás alapján!” – fogalmazott a miniszter.
„És van egy pillanat, amikor már nem az számít, mekkora hatalma volt valakinek, hanem az, volt-e benne annyi tartás, hogy vállalja a saját döntéseit. Orbán Viktor, most ez a pillanat jött el …mert az emberek szervezetet választanak, de vezetőt hagynak el!” – zárta posztját Ruszin-Szendi.
A Terrorelhárítási Központ egykori vezetője, Hajdu János és az Alkotmányvédelmi Hivatal volt jogi főosztályvezetője mellett három rendőrjárőr is gyanúsított az aranykonvoj-ügyben.
A Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg öt embert gyanúsít az ukrán pénzszállítók elleni akcióval, az úgynevezett aranykonvoj-üggyel összefüggésben. A nyomozást még a Fővárosi Nyomozó Főügyészség indította. Júniusban Hajdu János egykori TEK-es főigazgatót hétrendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének elkövetésével gyanúsították meg. Hajdu nem ismerte el a bűncselekményt.
Az aranykonvoj-ügy
A Terrorelhárítási Központ kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót, és lefoglalták a furgonjaikban lévő több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Később kiderült, hogy az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt a feljelentő, ami a másik szolgálattól, az Információs Hivataltól gyűjtött adatokra alapozva tette meg ezt a lépést.
Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a TEK kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást pénzmosás gyanújával. Az ügyvéd és az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit a megfelelő engedélyek birtokában Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók.
Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.
Júniusban arról írtunk először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán aranykonvojra, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést viszont szakmailag semmi nem indokolta – mondták az aranykonvoj elleni művelet részleteit ismerő források.
