Matolcsy Ádám szökése nehezítheti apja helyzetét
Ha Matolcsy Ádám nem adja fel magát a hatóságoknál, azzal édesapja, Matolcsy György helyzetét nehezíti meg. Apa és fia jelenleg ugyanabban a büntetőeljárásban gyanúsított: mindkettőjüket jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Matolcsy Györgyöt szerda reggel őrizetbe vették, fiával és egy másik gyanúsítottal, a Stofa Györggyel szemben azonban elfogatóparancsot adtak ki. Stofa György az MNB-alapítványok ingatlanbefektetéseit, majd pénzét kezelő cégeket vezette.
Előfordulhat, hogy valaki ellen elfogatóparancsot adnak ki, de az érintett erről nem értesül. Azt viszont gyakorlatilag ki lehet zárni, hogy Matolcsy Ádám és a szintén körözés alatt álló Stofa György ne tudna a kiadott elfogatóparancsokról. Ha nem jelentkeznek a hatóságoknál, és nem adják fel magukat, úgy tekintenek rájuk, mint akik szökésben vannak. Ennek nemcsak Matolcsy Ádám esetleges későbbi őrizetbe vétele után lehet jelentősége, hanem a jelenleg őrizetben lévő Matolcsy György közeljövőjére is kihat.
Matolcsy György őrizetben van, a bíróságnak 72 órán belül kell döntenie arról, hogy letartóztatják-e. A bíróság általában a szökés, az elrejtőzés, a bűnismétlés vagy a tanúk befolyásolásának veszélyére hivatkozva szokta elrendelni egy gyanúsított letartóztatását. Ha Matolcsy úgy áll a letartóztatásáról döntő bíró elé, hogy ugyanabban az eljárásban a fia éppen szökésben van, az erősen befolyásolhatja a döntést: a bíró hivatkozhat arra, hogy a szökés veszélye nem elméleti lehetőség, hiszen az ügyben a gyanúsított egyik közeli családtagja gyakorlatilag már megszökött. Ez persze nem jelenti azt, hogy ha Matolcsy Ádám időközben jelentkezne a magyar hatóságoknál, az apját ne tartóztatnák le, de Matolcsy György helyzetét mindenképpen megnehezíti, hogy a fia bujkál.
Ha Matolcsy Ádám külföldre menekült, az sem jelenti, hogy biztonságban érezheti magát. Bár a köztudatban él a tévhit, hogy aki olyan országba menekül, amellyel Magyarországnak nincs kétoldalú kiadatási egyezménye – például Thaiföldre, az Egyesült Arab Emírségekbe vagy egyes karibi, illetve dél-amerikai államokba –, ott érinthetetlen, a valóságban a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokkal összetettebb. Kiadatási egyezmény hiányában is lehetőség van arra, hogy Magyarország a nemzetközi jogsegély keretein belül diplomáciai úton kérje az elkövető kiadatását a viszonosság elve alapján. Ha a fogadó ország vállalja a körözött személy kiadását – például azzal az ígérettel, hogy egy hasonló jövőbeli esetben Magyarország is így jár el –, a kiadatás megtörténhet. Egy 21 éves, gyermekpornográfiával gyanúsított debreceni férfi például a Karib-térségben található Antiguára menekült, ahonnan nemrég hozták vissza a magyar rendőrök, noha Antigua és Magyarország között nincs kiadatási egyezmény. Dubajból hozták haza a rendőrök a nyáron a később elhunyt Radnai Lászlót is, aki a börtön elől menekült az arab országba.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy a hatóságok nem találják a szökevényt, vagy a szökevény más országban – elsősorban politikai okok miatt – valóban menedékre lel. A kémkedésért börtönbüntetésre ítélt Kovács Béla ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, de az oroszoknak kémkedő egykori jobbikos politikust Oroszország valószínűleg akkor sem adná ki Magyarországnak, ha a magyar hatóságok ezt kérelmeznék. 2019 óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben Balogh Sándor, a 2017-ben Budapesten megrendezett FINA vizes vb-t szervező BP2017 Nonprofit Kft. volt gazdasági igazgatója ellen is, aki vélhetően valamelyik afrikai országban bujkál. Mivel Baloghnak jó politikai kapcsolatai vannak Afrikában, könnyen lehet, hogy akkor sem kellene félnie a kiadatásától, ha a hatóságok tudnák, merre lehet.
