Netanjahu blokkja vezet az izraeli választáson
A szavazatok több mint 66 százalékának megszámlálása után szerda kora délelőtt a Benjámin Netanjahu vezette koalíció pártjai vezettek az izraeli parlamenti választáson. A legnagyobb tévék exit polljai az ellenzéki blokkot, más exit pollok viszont Netanjahuékat mutatták előrébb.
A részleges eredmények szerint a Netanjahu blokkja 56, a Netanjahu-ellenes koalíció pedig 48 helyet szerez a 120 fős parlamentben, míg az arab pártok 16-ot. A keddi választáson a részvételi arány 1999 óta a legnagyobb, 77,7 százalék volt a helyi idő szerint este tíz órakor történt urnazáráskor.
A legnagyobb meglepetést az arab pártok hozták, amelyek a valaha volt legjobb eredményüket érhetik el, és 17-19 helyet kaphatnak. Ezzel fontos szerepet kaphatnak a kormányalakításban, miután a két nagy blokk egyikének sem lesz többsége a parlamentben. A helyzetet bonyolítja, hogy Netanjahuék és az ellenzéki pártok is kizárták az együttműködést.
A legtöbb szavazatra az exit pollok és az első eredmények alapján Netanjahu pártja, a Likud számíthat. Netanjahu a támogatói előtt mondott beszédében kijelentette, hogy a választási eredmények azt mutatják, hogy az övé a legnagyobb párt Izraelben, és közölte, hogy egy erős jobboldali kormányt kell alakítani, de nem hirdetett győzelmet.
Az ellenzék vezetője, Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnök a választás utáni beszédében közölte, hogy történelmet írtak, és az izraeliek a változásra szavaztak, és azt akarják, hogy ne Netanjahu legyen a kormányfő. Hozzátette, hogy egy méltó vezető elfogadná a nép bizalmatlansági szavazatát, és még aznap bejelentené visszavonulását a politikai élettől. Győzelmet ő sem hirdetett.
A végső eredményre akár egészen csütörtökig is várni kell, mivel a rekordszámban szavazó katonák szavazatait és a levélszavazatokat csak szerda este kezdik megszámlálni. A kormánykoalíciós tárgyalások pedig akár hetekig is eltarthatnak.
Izraelben először tartanak parlamenti választást a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása óta, amely után megindult a gázai háború. A választás legnagyobb tétje, hogy véget ér-e a kortárs izraeli politikát évtizedek óta meghatározó Netanjahu-korszak.
A politikus az elmúlt harminc évből tizenkilencet töltött miniszterelnökként, ezzel Izrael történetének leghosszabb ideig hivatalban lévő kormányfőjévé vált. A jobboldali, szélsőjobboldali és ultraortodox vallási pártokat tömörítő kormánykoalíciója a jobbközéptől a balközépig terjedő ellenzéki pártok blokkjával nézett szembe.
Előzetesen arra lehetett számítani, hogy az arab pártok lesznek a mérleg nyelve, amelyekkel azonban mindkét blokk kizárta az együttműködést. Mivel az izraeli arányos választási rendszerben egy pártnak nehéz megszerezni az abszolút többséget, a blokkok relatív mérete számít igazán, nem feltétlenül az, melyik párt végez az első helyen. Egy esetleges ellenzéki győzelem esetén sem várható, hogy a katonai fölényre építő izraeli kül- és biztonságpolitika alapvetően megváltozik.
