A kormány kereshetővé tette a sport-taotámogatásokat, a Felcsút kapta a negyedik legtöbb pénzt
Interaktív diagramokon, térképen és táblázatban foglalta össze a Miniszterelnökség a társasági adóból származó sporttámogatások adatait, összegeit és kedvezményezettjeit a 2015/16-os idénytől a 2025/26-os idényig – jelentette be a Miniszterelnökség. A teljes sportági listában a negyedik legtöbb pénzt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kapta, 45,4 milliárd forintot.
A kormány összefoglalója szerint 11 év alatt összesen 1408 milliárd forintnyi támogatási igazolást adtak ki a magyar sport-taotámogatások rendszerében. A sportági szövetségek és a minisztériumok nyilvános programlistái alapján a hat látványcsapatsportág – a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong és a röplabda – támogatásait dolgozták fel, tizenegy támogatási időszakra lebontva.
Összesen 28 712 sornyi adatot vizsgáltak át, az átfedések kiszűrése után 28 688 önálló program és 3119 kedvezményezett volt megállapítható. Ebből 3367 szervezet esetében a támogatási igazolás kiállítása megtörtént, míg 240 esetben nem megállapítható a konkrét támogatáshoz kapcsolódó anyagi támogatás. A Miniszterelnökség szerint az összesített adatok a kiadott igazolások értékét mutatják, nem a ténylegesen megérkezett vagy elköltött pénzt. Azt nem lehet megállapítani ezekből a listákból, hogy a támogatás végül ténylegesen a feltüntetett klubhoz jutott-e el.
Az oldalon kiemelték a legfontosabb számokat is: a pénz közel fele, 48,5 százaléka száz szervezethez került, 80,8 százaléka pedig az első ötszázhoz, összesen 3119 szervezetnek van kiadott igazolása.
Az első három helyezett a labdarúgó-szövetség 120,9 milliárd, a kézilabda-szövetség 56,5 milliárd és a kosárlabda-szövetség 49,5 milliárd forinttal, a negyedik a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány 45,4 milliárddal, az ötödik pedig a jégkorong-szövetség 25,0 milliárddal.
A 2025/26-os támogatási periódusban a kiadott igazolások összege 172,5 milliárd forint, ez a vizsgált időszakban a legmagasabb. Az éves keretösszeg 125,2 milliárd forint; ezt egészíti ki az akadémiák felülről nyitott, azaz felső korlát nélküli támogatási formája, amely a minisztériumok listáján jelenik meg: ott 89,4 milliárd forint szerepel, míg korábban évente 19–33 milliárd forint volt.
Diagramra tették azt is, hogy az 1408 milliárd forint hogyan oszlott meg a hét sportág között. A diagramon a kiadott támogatási igazolással záruló programok szerepelnek, a kért összeg és a jóváhagyott keret nem. A labdarúgás részesedett a legnagyobb összegből.
Az interaktív diagramokon, térképen és táblázatban bárki megnézheti, ki mennyi támogatást kapott, milyen forrásból, és honnan származik az információ. A kormány az utóbbi időben egymás után teszi térképre, hogy az elmúlt 16 évben az előző kabinet különböző támogatási megoldásokon vagy éppen alapítványokon keresztül hogyan osztott szét különböző pénzeket. Múlt hét óta például térképes keresővel böngészhető, kinek és mennyi közpénzt adott a Bethlen Gábor Alapkezelő.
A kormány emlékeztetett, hogy 2027-től kivezetik a társaságiadó-kedvezményt. A területért felelős Pósai Gábor belügyminiszter szerint ennek ellenére sporttámogatásra fordított pénzt nem csökkentik, a prioritások viszont változnak.
A jövő évi költségvetésben, mint Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, 453 milliárdot kap a sport. Bár a társaságiadó-kedvezményt kivezetik, maga a támogatás nem szűnik meg, a hat csapatsportág a központi költségvetésből kap közvetlen, célzott támogatást. A tao felső határa az előző években egyaránt 125 milliárd forint volt, ehhez jött egy alkalommal a 2025–2026-os idényben még az államilag támogatott kiemelt akadémiák 75 milliárd forintos taotámogatása. A Tisza-kormány a friss bejelentés szerint 150 milliárdot szán erre a célra, de a következő hetekben ez még némileg változhat, mivel innentől az összes sportág támogatása egy kalap alá kerül.
