Orbán kampánypolitikája és az ukrán hitel: Uniós vezetők éles kritikája
Az uniós állam- és kormányfők legutóbbi tanácskozásán Petteri Orpo, Finnország miniszterelnöke kijelentette, hogy Orbán Viktor „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”. A megnyilvánulás a csütörtöki ülés előtt hangzott el, ahol a résztvevők megvitatták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel kérdését, amelyről évekkel ezelőtt már megállapodás született, de Magyarország a tárgyalások utáni blokáddal veszélyezteti a végrehajtást.
A megállapodás értelmében a hitel nem terhelné Magyarország költségvetését, azonban a kormány az Oroszország által kiváltott konfliktus következményeként egyoldalúan leállította a végrehajtását. Orbán Viktor érvelése az volt, hogy a Barátság kőolajvezeték körüli jogi viták miatt nem tudják teljesíteni az ígéretet, holott az originally agreed framework az összes érintett fél konszenzusán alapul. „Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket,” fogalmazott Orpo.
Bart De Wever, Belgium miniszterelnöke is az uniós egység megsértését látta a magyar kormány lépéseiben. Hangsúlyozta, hogy a megállapodásokat be kell tartani, különben aláássa az uniós együttműködést. „Politikailag eldöntöttük, tehát végre kell hajtani” – nyilatkozta De Wever, utalva a közös erőfeszítések szükségességére, amelyek célja Ukrajna támogatásának folytatása és Oroszország megnyomásának növelése.
A 27 tagállam vezetői egyértelműen támogatták a hitelt, amit Friedrich Merz, a német kancellár is megerősített, emlékeztetve arra, hogy az uniós tagság elve a lojalitásra épül. Christian Stocker, ausztrák kancellár szintén azt hangoztatta, hogy Orbán álláspontja nem lehet kifogás arra, hogy a megállapodás végrehajtása késlekedjen. Számos egyéb tagállam, köztük Horvátország is, alternatív megoldásokat javasolt, hogy elkerüljék a magyar vétót.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök tájékoztatott arról, hogy az Adria-vezeték jelenleg már üzemel, sőt kőolajszállítmányok is érkeznek Magyarországra. Mivel a magyar finomítók kapacitása elegendő az ellátás biztosításához, a két ország közötti együttműködés a nemzetgazdasági érdekek erősítését szolgálja.
Gitanas Nausėda litván elnök sürgette a tétlenség leküzdését, megjegyezve, hogy nem élhetünk a megállapodások betartásának elmulasztásának félelmében. A holland miniszterelnök, Rob Jetten, azt várta, hogy a tagállamok tiszteletben tartják az uniós döntéseket, és emlékeztette a résztvevőket arra, hogy az uniós támogatás keretében a kőolajvezeték helyreállítása is megtörténik, amennyiben Orbán feloldja a vétót.
Andrej Babiš, cseh miniszterelnök, elhatárolódott a kérdéstől, mondván, hogy Orbán döntései az ő ügyei, nem az övé. A helyzet bonyolultsága és az uniós politikai érdekek ütközései éles ellentéteket mutatnak az együttműködés és a nemzeti érdekek védelme között, és a jövőbeni döntések komoly kihívások elé állítják a közösséget.
