Visszaszerzés és Jogállamiság: A NER Vagyonának Igazságos Újraelosztása
A Tisza Párt kongresszusán, 2025 nyarán Magyar Péter egy határozott kijelentéssel fordult a közönséghez: „Nem hagyhatjuk szó nélkül az elmúlt évek, az elmúlt másfél-két évtized szabad rablását!” A politikai ígéret részeként bejelentette, hogy a leendő Tisza-kormány felállítása után azonnal létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amelynek feladata az elmúlt 20 év során történt súlyos visszaélések és korrupciós ügyek kivizsgálása, valamint a jogtalanul eltulajdonított közvagyon visszaszerzése. A választások során a Tisza kétharmados felhatalmazással nyert, így Magyar Péternek most a tettek mezejére kell lépnie, sürgetve, hogy a hírek szerint az Orbán-rendszer gazdasági körei már megkezdték a megszerzett vagyonuk külföldre menekítését.
A Visszaszerzés Módszerei
De felmerül a kérdés: hogyan lehet megvalósítani a nemzeti vagyon visszaszerzését? Miként lehet elvonni azt, amit jogilag érvényes szerződések és sokszor gyanús kiválasztási folyamatok révén, nem mindig etikusan, de látszólag legálisan magánkézbe juttattak? Az ügyvéd Lendvai András és az alkotmányjogász Tóth Gábor Attila arra figyelmeztet, hogy a „vagyoni igazságtétel” nemcsak elméleti konstrukció, hanem praktikus megoldásokat igényel. Korábban publikált tanulmányuk és a Válasz Online-on megjelent cikkük már a választások előtt felvetette ezt a problémát, a választások után pedig konkrét jogi kihívásokról és a nemzetközi mintákról beszéltek.
A Politikai Tulajdon Fogalma
Lendvai és Tóth hangsúlyozzák, hogy a politikai tulajdon koncepciója kulcsszerepet játszik a vagyonvisszaszerzés kérdésében. Voszka Éva akadémikus-közgazdász definíciója alapján a politikai tulajdon olyan állami- és magánszféra határán lévő tulajdoni forma, amely az államosítás és privatizáció révén keletkezik. A rendelkezésre álló adatok szerint az állami vagyon körülbelül felét érintették e folyamatok, amelynek 60%-a politikai tulajdonként került magánkézbe. E tulajdon nem viselkedik a piacgazdasági magántulajdon szerint; az átrendeződés önkényes alapú, a tulajdonosi kör szűk és politikai alapon történik.
Kihívások és Megoldások
Az Orbán-rendszer hitelesítésével a tulajdonosok gyakran nem rendelkeztek autonómiával a tulajdonukkal, mivel a politikai táj változásaival sok esetben kormányközeli emberekhez kerültek az érdekeltségek. Az állami vagyon, amely a közérdek szolgálatában állna, az utóbbi években politikai magánérdekek alárendeltjévé vált. E helyzetben jogi szempontból fontos az, hogy miként vitathatóak a jogszerűen létrejött szerződések, és hogyan kaphatnak vissza a közvagyonból származó vagyonelemek.
A Jogi Kiutak
Törvények és eljárások bevezetése szükséges a politikai tulajdon visszaszerzésére, amelynek van nemzetközi előzménye is. Az Egyesült Királyságban 2017 óta alkalmazzák az Unexplained Wealth Orders (UWO) intézményét, amely a bizonyítási terhet a tulajdonosokra helyez, akiknek be kell bizonyítaniuk, hogy a vagyonuk jogszerűen szerzett. Lendvai és Tóth javasolja, hogy hasonló keretek között kerüljön megfogalmazásra a vagyonvisszaszerzési törvény, ami elkerüli a büntetőjogi megközelítéseket, a zökkenőmentes végrehajtás elősegítése érdekében.
Jogállamiság és Átláthatóság
A két jogász hangsúlyozza, hogy a vagyonvisszaszerzésnek meg kell felelnie a jogállami elveknek, elkerülve az önkényes vagyonelkobzást. Az ehhez vezető törvény nem új normát állapít meg, hanem a meglévő magánjogi szabályokat hivatott érvényesíteni, amelyek már korábban is érvényben voltak. Az alapvető elképzelés az, hogy a biztonságos jogi keretek között, a közérdek és a magánérdek egyensúlyának megőrzésével valósulhasson meg a közvagyon sikeres visszaszerzése, minimalizálva a jogi vitákat és sértett érdekeket.
Új Zöldmezős Terv a Jövőre
Ahogy a folyamat konkrét részletei a kormányalakítás után derülnek ki, Lendvai és Tóth számára világos, hogy a felállított alapok nélkül sem a múltra vonatkozó igazságtétel, sem a jövőbeli piaci működés nem képzelhető el. Az új keretet támasztó javaslatuk nemcsak a vagyonvisszaszerzési eljárás kereteit fekteti le, hanem a jogi kultúra megújulásához is hozzájárul, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a társadalom igazságérzete érvényesülhessen.
