Izland népszavazáson utasította el a szorosabb uniós kapcsolatokat
Az izlandiak csaknem 53 százaléka nemet mondott egy népszavazáson arra, hogy Izland szorosabbra fűzze kapcsolatait Brüsszellel. A döntés újabb fejezetet nyit abban a régi vitában, hogy az Európai Unió bővítése mennyire vonzó a tehetősebb európai országok számára.
Norvégia és Svájc régóta elzárkózik attól, hogy teljes jogú tagként csatlakozzon az unióhoz, hasonlóan ahhoz, ahogyan most Izland is elutasította a szorosabb együttműködést. Ezek a gazdag európai államok eddig is kívül maradtak az EU-n, miközben élvezik a közös piac előnyeit.
Sok, főként jobboldali politikus szerint valójában csak a szegényebb országok szeretnének belépni az Európai Unióba, hogy részesüljenek az általa kínált előnyökből. Felmerül a kérdés, hogy ez mennyire igaz, és hogy Izland elutasítása egyet jelent-e a jelenleg napirenden lévő uniós bővítési tervek végével.
A témával foglalkozó műsort az Arte európai platform készíti, és a BEAM Hálózat nevű európai médiatársuláson keresztül kilenc nyelven teszi elérhetővé. A hálózatot az Arte koordinálja, tagjai között van a spanyol El País, a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz Internazionale, a litván Ir, a görög Kathimerini, a belga Le Soir és a Telex is. A társulás uniós finanszírozásban részesül, miután a DG CNECT európai médiaközpontok létrehozására irányuló felhívást tett közzé az EU-s multimédia-cselekvések keretei közt.
