Több mint 360 ezren töltötték ki a közlekedésbiztonsági kérdőívet
Az elmúlt hetekben 364 781 ember töltötte ki a kormány honlapján közzétett közlekedésbiztonsági kérdőívet – írta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Facebookon.
A miniszter szerint ezt anélkül érték el, hogy pénzt költöttek volna a kérdőív hirdetésére. Nem borították el plakátokkal az országot, és nem indítottak több százmillió forintos online hirdetési kampányt sem – tette hozzá. Mint fogalmazott, csak az embereket valóban érdeklő témában tettek fel valódi, érdemi döntést igénylő kérdéseket.
Vitézy Dávid közlése szerint most kezdődik az adatok feldolgozása és elemzése, az eredményeket pedig hamarosan nyilvánosságra hozzák.
A július 16-án közzétett kérdőívet néhány nap alatt több mint százezren töltötték ki. A válaszadók egyebek mellett az elektromos rollerek használatának készülő szabályrendszeréről, az extrém gyorshajtókkal és a spontán illegális közúti versenyek résztvevőivel szembeni szankciókról, valamint az átlagsebesség-ellenőrzés lehetséges bevezetéséről nyilváníthattak véleményt, illetve emailt is küldhettek.
A kérdőíven azt is megkérdezték, hogy az elektromos rollerek szabályozása még a KRESZ átfogó felülvizsgálata előtt jelenjen-e meg. Szerepeltek kérdések a rollerek két járműkategóriába sorolásáról és a fejvédő használatának kötelezővé tételéről is, valamint arról, hogy legyen-e életkorhoz kötve az e-rollerek használata.
A kérdőív arra is kiterjedt, hogy lehessen-e szabadságvesztéssel büntetni az illegális utcai versenyzést, és hogy szigorúbban büntessék-e azt, aki illegális versengéssel okoz súlyos sérüléssel járó vagy halálos balesetet, mint azt, aki gondatlanságból, figyelmetlenségből okoz ilyen balesetet. A kirívó gyorshajtás büntetőjogi következményeiről, az autók elkobzásáról és a forgalomból való kivonásáról is feltettek kérdéseket.
Felmerült az is, hogy szigorúbb büntetést kapjanak-e a visszaeső gyorshajtók. A kérdőívben szerepel a progresszív bírság bevezetése is, vagyis arra kíváncsiak, hogy az emberek támogatnák-e, ha a gyorshajtási bírság mértékét az elkövető jövedelmi helyzetével és/vagy a jármű értékével arányosan állapítanák meg. A gyorshajtás átlagsebesség-méréssel történő bírságolásáról, az objektív felelősség kiterjesztéséről és a bírságok célhoz kötéséről is tettek fel kérdéseket. Utóbbinál az a kérdés, hogy a kiszabott bírságok kizárólag a közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedésekre legyenek-e felhasználhatók.
