Megjelent a törvény az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról
Megjelent a pénteki Magyar Közlönyben az a részletes törvény, amely megalapozza az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának működését. A tervek szerint a nyilvánosságra hozandó iratok nagy része már idén kutathatóvá válik mind a témával foglalkozó kutatók, mind a múltat megismerni kívánó más személyek számára. Kivételt képeznek ez alól a B dossziék, amelyek nyilvánosságra hozatalát 2027. február 25-ig halasztották.
Milyen iratok válnak kutathatóvá?
A hálózati személyekről – azaz a beszervezett vagy beszervezni kívánt ügynökökről, informátorokról, titkos megbízottakról – vezetett személyi jellegű iratanyagokról van szó. Ezek a törvény szerint fényképes kérdőíveket, adatlapokat, önéletrajzokat, környezettanulmányokat, beszervezési nyilatkozatokat, a beszervezés lefolyásáról szóló jelentéseket, kiképzési terveket és a kapcsolattartási módszerekről szóló jelentéseket tartalmaznak.
A törvény hatálya
A törvény hatálya kiterjed a Belügyminisztérium egykori III. Főcsoportegységénél, annak területi és helyi szerveinél, valamint azok elődeinél, katonai csoportoknál és határőröknél keletkezett irattári anyagokra – beleértve azokat is, amelyek korábban „titkos” vagy „szigorúan titkos” minősítést kaptak. Emellett bekerülnek az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyeket ellenőrző bizottságoknál keletkezett anyagok, továbbá az internálással és kitelepítésekkel kapcsolatos iratok is.
Emberi méltóság és közérdek
A törvénnyel kapcsolatos korábbi viták során a kormánypárt többször kihangsúlyozta, hogy nem sebeket akarnak feltépni, csak a feldolgozási folyamatot kívánják segíteni – még ha ez néhány fájdalmas beszélgetéssel is jár majd. Ezért a jogszabályban rögzítik, hogy az emberi méltóság, a magánélet tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok és a kegyeleti jog védelme alapvető követelmény. Az iratokat ennek megfelelően teszik kutathatóvá, hogy az érintettek jogai is megóvhatók legyenek, miközben a közérdekű adatok megismeréséhez való jog megfelelően érvényesül.
Az ÁBTL feladatai
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára veszi át az iratokat, kezeli és feldolgozza azokat, valamint kutathatóvá teszi az iratanyagot, és biztosítja az érintettek számára a személyes adataik megismeréséhez való joguk gyakorlását. A megfigyelt személyek számára minden, az iratokról készült másolatot soron kívül és térítésmentesen kell biztosítania, továbbá a megfigyelt személyek megkaphatják a róluk jelentő és velük foglalkozó állambiztonsággal együttműködő személy természetes személyazonosító adatait.
Az intézmény vezetése
Az intézmény élén a főigazgató áll, akit nyilvános pályázat útján választanak ki, és a helyettesével együtt az Országgyűlés elnöke nevez ki hat évre. A kinevezés előtt a jelölteket meghallgatja a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság és a kulturális és sajtóügyekkel foglalkozó állandó bizottság is.
A törvény szerint nem lehet a Levéltár főigazgatója vagy főigazgató-helyettese az, aki a kinevezés előtti tíz évben a kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, párt országos szervének tisztviselője vagy alkalmazottja volt, valamint aki a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökség és elődei alkalmazásában állt, vagy azok jelentéseit megkapta, illetve e szervekkel kapcsolatban álló, állambiztonsággal együttműködő személy volt.
