Továbbléptették az ezermilliárdokba kerülő autópálya-koncesszió miatti uniós eljárást
Az Európai Bizottság csütörtökön továbbléptette a kötelezettségszegési eljárást a 35 éves magyar autópálya-koncesszió ügyében. Ilyen eljárást akkor szokott indítani az uniós testület, ha gyanúja szerint egy tagállamban késve vagy rosszul alkalmazzák az uniós jogot, esetleg szándékosan megsértik azt.
Az Európai Bizottság még 2024-ben kezdeményezett ilyen eljárást a 35 éves magyar autópálya-koncesszió miatt. A testület akkor úgy indokolta a döntést, hogy nem volt átlátható a becsült szerződéses érték, a szerződés nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, és indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. Tavaly a testület kiegészítő levelet küldött az ügy miatt a kormánynak.
Alapesetben az adott kormánynak ilyenkor két hónapon belül válaszolnia kell, és ha nem tudnak megegyezni az Európai Bizottsággal, akkor utóbbi továbbléphet. Eddig a következő lépcsőfokig jutott el az eljárás csütörtökön. Utána az Európai Bizottság perelhet, és ha nyer, a támogatásokból levonható pénzbüntetés lehet az eljárás vége.
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter néhány hete jelentette be, hogy elindítja a 2022-ben indult autópálya-koncesszió megszüntetését szolgáló lépéseket. Álláspontjuk szerint több indokuk is lenne, hogy egyoldalúan elálljanak annak fenntartásától, de ilyenkor egy nemzetközi választottbíróságnak kellene rendeznie az állam és a koncessziós cég közötti jogvitát. Ez sokáig eltarthatna, amit a kormány elkerülne, helyette tárgyalásokat kezdeményez a vállalattal, hogy közös megegyezéssel, a lehető leghamarabb felszámolhassák a koncessziót.
Európa valaha volt legnagyobb értékű koncessziós szerződését hozta össze a NER azzal, hogy a már korábban állami pénzen megépült, 1237 kilométeres sztrádahálózatot átadta kezelésre Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkelapjainak, egybecsomagolva néhány új autópálya építésével és sávszélesítésekkel. A koncessziós szerződés kiírása, megkötése és módosításai is erős jogi aggályokkal terheltek, a mostani kormány szerint pedig egyértelműen szabálytalanok. Kormányhatározat is született arról, hogy ezt a szerződést meg fogják szüntetni. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. nettó 17,3 ezer milliárd forintért vállalta a 35 éves koncessziót a szerződés aláírásakor.
Az Európai Bizottság egy másik, épp a választottbíróságokról szóló eljárást a bírósági szakaszba léptetett csütörtökön. Egy korábbi ítélet alapján tilos, hogy EU-n belüli cégek ilyen fórumokon perelhessék egymást vagy más tagállamokat határon átnyúló ügyekben, de az Európai Bizottság szerint a magyar hatóságok megkerülték ezt az uniós jogi kötelezettséget, és a Mol egy ilyen, a megszűnt Energia Charta nevű egyezmény alapján született ítélet elismertetését kérte. Az autópálya-koncesszióhoz hasonlóan ezt a 2025-ben indult eljárást is az előző kormánytól örökölte meg a mostani.
A közlemény nem tette hozzá, de valószínűleg arra az esetre utal, amikor a Mol az Energia Charta alapján egy washingtoni választottbíróságon nyert pert Horvátország ellen 2022-ben.
