Verekedés tört ki a grúz parlamentben, a súlyemelő olimpiai legenda is bevetette magát
Csütörtökön a grúz parlamentben váratlanul verekedés robbant ki, amely egészen a kormányfő éves beszámolójáig vezetett. A zavargások egy képviselő összetűzésével kezdődtek, és hamarosan a fizikai bántalmazásig fajultak. Az események során a kormánypárti Grúziai Álom (DSZ) támogatásával a kormánypárt igen jelentős fölényben volt, hiszen a 150 fős parlamentben 89 kormánypárti képviselővel szemben csupán 12 ellenzéki ült, mivel három másik ellenzéki párt, összesen 49 képviselő, nem is vette át mandátumát. E határozat mögött az állt, hogy tiltakozását fejezte ki a kormánypárt Moszkvához való közeledése ellen, amely a 2024 őszi választások során dominálta a politikai tájat.
A sorozatos utcai tiltakozások azonban nem akadályozták meg a kormányt abban, hogy a parlamenti bojkott következtében a távolmaradt 49 képviselőt megfossza a mandátumtól. Az eltérő politikai nézetek és a feszültségek a grúz politikai színtéren már évek óta húzódnak. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is jelezte aggodalmát a választások tisztaságát illetően, ami hozzájárult az ellenzék elégedetlenségéhez, de a DSZ képes volt megőrizni politikai ellenőrzését, sőt, az évek során számos politikai manőverezés révén további előnyöket biztosított magának.
A helyzet súlyosságát tovább fokozta, hogy a köztársasági elnök, Szalome Zurabisvili, aki korábban a DSZ támogatásával lépett hivatalba, nem ismerte el a választások eredményét, és pozíciójában maradt mandátuma lejárta után is, társítva ezzel a parlamenti legitimitás kérdéseit a politikai zűrzavarral. Végül a DSZ sikeresen elmozdította őt, és a grúz államfői posztot a korábbi Manchester City-játékos, Miheil Kavelasvili kapta meg, ami újabb feszültségeket generált az ország politikai életében.
Az elmúlt időszak helyhatósági választásai is hasonló eredményekkel zárultak, ahol a DSZ ismét az ellenzék által vitatott győzelmet aratott, elmélyítve ezzel a politikai ellentéteket. Az euroatlanti törekvések támogatói és a Moszkvához közeledő kormány közötti konfliktus emlékeztet arra, hogy a grúz politikai táj már régóta koszorúzva van a feszültségekkel, melyek sorozatának újabb fejezetei a parlament padsorai között is megnyilvánulnak.
