Orbán Viktor Digitális Előretörése Megfordult
A legfrissebb elemzések szerint Orbán Viktor és Magyar Péter pozíciói jelentős mértékben megfordultak a digitális politikai térben, amit a Meta és a Google legújabb szabályozási intézkedései váltottak ki. A Fidesz miniszterelnöke évtizedek óta dominálta a digitális felületet olyan hatalmas követőtáborokkal és hirdetési költségvetéssel, amelyeket nehezen lehetett volna megkérdőjelezni. Azonban a nemrégiben bevezetett, online politikai hirdetések teljes tilalma drámai mértékben megváltoztatta a hatalmi viszonyokat.
A Res Futura lengyel elemzőcsapata rámutatott, hogy Magyar Péter az elmúlt napokban közel 16 millió videómegtekintést generált a közösségi médiában. Ezzel szemben Orbán Viktor csupán 1,6 milliós követőbázisa révén mindössze 1 millió kedvelést tudott elérni. E paradoxon hátterében az áll, hogy Magyar Péter, sokkal kisebb rajongói bázissal, képes volt elérni 1,3 millió reakciót, ami 40%-kal kevesebb tartalom mellett is 30%-kal jobb teljesítményt jelentett, mint a miniszterelnök esetében. A megosztások terén Magyar 93 ezer, míg Orbán 68 ezer megosztással zárta a csatát, így nyújtva látványos bizonyítékot a digitális térben való kibontakozására.
A politikai hirdetések terén a magyar kormány az elmúlt hat és fél év alatt 3 milliárd forintot költött a Google-on, míg a Facebookon több mint 18 milliárdot. Ezek az összegek gyakran túllépték a kampányfinanszírozás jogi kereteit, amit a kormány kezdetben figyelmen kívül hagyott, de végül júniusban módosította a törvényt. Futópartiként a Facebookos reklámokra erősen támaszkodtak, a Fidesz dominálta a hirdetéseket, hiszen a 15 legtöbbet hirdetett oldal közül 13 Fideszhez köthető volt.
A hirdetések tilalmát ennek ellenére a Fidesz nem mindig tartotta be. Németh Balázs, a Fidesz-frakció szóvivője nyíltan deklarálta, hogy tudatosan feszegetik a határokat, állítván, hogy a Meta tudja, mit szabad és mit nem. A szűrőkön számos Fidesz-hirdetés átcsúszott, miközben a politikai hirdetések 84%-át letiltotta a rendszer.
Az elemzések rámutatnak, hogy Magyar Péter a hirdetések szükségességét megkerülve „ingyenes tartalomterjesztőkből” álló hadsereget szervezett, így Orbán Viktor online jelenléte a legelkötelezettebb híveire korlátozódik. E stratégiával Magyar egy sikeres, lelkesedésre épülő narratívát teremtett, míg Orbán kommunikációja a statikus képek világában vesztett lendületéből, csupán viták középpontjába került.
A megosztások számát illetően Magyar, a vizsgált időszakban, posztonként átlagosan 2325 megosztást ért el, míg Orbán Viktor mindössze ezret. Ez azt jelzi, hogy Orbán hívei inkább passzív követők, míg Magyar aktívan részvételt követel. A 16 milliós videómegtekintési szám egy új médiapiaci hierarchiát képvisel, hiszen már a legnagyobb tévécsatornákkal vetekszik; ennek ellenére a kormány még mindig dominálja a televíziós hirdetéseket, ami fontos szerepet játszik a választási kommunikációban.
A Facebook algoritmusai jutalmazzák a hosszú ideig nézett és aktívan kommentált videókat, amely Magyar posztjait előnyben részesítik. Orbán kommunikációja viszont egyre inkább eltávolodik az új médiakörnyezet elvárásaitól, és már csak digitális szórólapokként funkcionál, amely nem találkozik a modern nézői igényekkel.
Magyar Péter üzenetét az emberek mindennapi életére építette, a gazdasági nehézségekre és a helyi problémákra fókuszálva. Míg Orbán geopolitikai félelmkeltésre támaszkodik, Magyar a belső igazság keresésére összpontosít, szem előtt tartva a választók közvetlen érdekeit.
Az elemzők megállapítása szerint, habár Orbán sokat posztol, az alacsony hatékonyság és a negatív reakciók miatt az algoritmusok visszaszorítják tartalmait, míg Magyar ingyenes és organikus eléréseket ér el, dominálva a közösségi média világában.
A Telex saját, adatokkal alátámasztott elemzése, a Lájkbajnokság, szintén azt mutatja, hogy a Tisza politikai képviselői kiemelkedő népszerűségnek örvendenek, a Fidesz követőit megelőzve. Az utóbbi hónapokban hat fideszes politikus sokkal kevesebb lájkot gyűjtött össze, mint a Tiszához tartozó politikai szereplők, ami újabb jele a politikai tájékozódás átrendeződésének a digitális térben.
