A titkos megfigyelések engedélyezése és a jogállamiság
Az Orbán-rendszer közéleti gyakorlatának egy figyelemre méltó aspektusa a titkos megfigyelések engedélyezésének folyamata. A TASZ jogászai szerint 2017. január 1. és 2021. július 30. között összesen 6129 új titkos információgyűjtési kérelmet nyújtottak be az igazságügyi minisztériumban, és ezek mindegyikét jóváhagyták, ami napi átlagban 3,7 engedélyt jelentett. Az adatok azt mutatják, hogy az Orbán kormány 16 éve alatt a titkos megfigyeléseket 18906 esetben engedélyezték, mindössze 50 kérelem került elutasításra.
Félrevezető formalitások
A vizsgált időszak adatai alapján a külső engedélyezés formálissá vált, hiszen a minisztérium által ugyanebben az időszakban 3349 lejárt engedély meghosszabbítását is automatikusan jóváhagyták. A TASZ jogászai hangsúlyozzák, hogy a megfigyelések engedélyezése nem a jogállami elvekkel összhangban zajlott, mivel nem álltak rendelkezésre a szükséges feltételek a valódi mérlegeléshez. Az engedélyezők nem nyertek információt a megfigyelések során alkalmazott technológiákról, így nem tudták megfelelően értékelni a beavatkozások következményeit.
Beavatkozás a magánéletbe
A TASZ jogászai problémának tartják, hogy a titkos megfigyelések engedélyezését az igazságügyi miniszter vagy helyettese bírálta el. Kiemelik, hogy egy demokratikus jogállamban ezt független bírói fórumra kellene bízni, amely képes kontrollálni a titkosszolgálatok kérelmeit. Ráadásul a bírók nem mindig rendelkeznek elegendő információval ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozzanak arról, hogy valóban fennáll-e a hivatkozott nemzetbiztonsági érdek.
Transzparencia a megfigyelési folyamatban
Az új szabályozás javasolt megoldásai közé tartozik, hogy a megfigyelés lezárultával az érintetteket tájékoztatni kellene a megfigyelés tényéről és annak részleteiről. Jelenleg a megfigyeltek csak véletlen módon értesülhetnek arról, hogy figyelik őket, és legfeljebb akkor kérhetnek megismerési engedélyt, ha ismerik a vonatkozó minősített irat iktatószámát. A TASZ adatai szerint 2021-ben 106 megismerési engedély iránti kérelmet nyújtottak be, de mindet elutasították.
Felelős döntéshozatal szükségessége
A TASZ jogászai hangsúlyozzák, hogy szükséges egy olyan rendszer létrehozása, amelyben a titkos megfigyelések nem maradhatnak megismerhetetlenek az érintettek számára. A megfigyelés lezárását követően évente ellenőrizni kellene, hogy még mindig fennáll-e a konkrét nemzetbiztonsági érdek, amely indokolja az információk titokban tartását. Ha a nemzetbiztonsági érdek már nem érvényes, az érintetteket haladéktalanul értesíteni kellene a megfigyelésről és annak körülményeiről.
