Viták és szabálysértések a szegedi hídfoglalás körül
Március 29-én Szegeden is jelentős demonstrációt tartottak a gyülekezési törvény módosítása ellen, amely spontán hídfoglalási akcióval zárult. A rendezvény hivatalos befejezését követően egy kisebb csoport mégis a Belvárosi híd felé vonult, ahol a rendőrséggel kerültek szembe. A kialakult helyzetben tizenkét résztvevő ellen indult eljárás, amelyből hat közúti közlekedési szabályszegéshez kapcsolódott. A rendőrségi eljárások középpontjában többek között a gyalogosokra vonatkozó KRESZ-szabályok megszegése állt, mivel a tüntetők közül néhányan leléptek a járdáról.
Az azonosítás kérdései és aggályai
A demonstráción készült felvételek alapján a hatóságok több résztvevőt azonosítottak. A hatóság szerint a SzegedMa hírportál és más felvételek szigorú vizsgálatával történtek ezek az azonosítások. Ugyanakkor a TASZ képviselője felvetette, hogy az arcfelismerő rendszerek használata ebben a kontextusban aggályos, különösen, mivel az ilyen adatok felhasználását szabályozó új törvény csak a hídfoglalást követően lépett hatályba. A rendőrség állította, hogy nem használtak arcfelismerő szoftvert, és az érintett szabálysértőkkel szembeni intézkedéseket kizárólag helyszíni igazoltatások során hajtották végre.
Jogbizonytalanság és adminisztrációs problémák
Kovács Rezsuk Dániel, a demonstráció résztvevője, arra panaszkodott, hogy a rendőrségtől kapott határozat túlzott adminisztratív akadályokat gördített a fellebbezés elé. Bár a dokumentumot ügyszámmal látták el, hiányzott róla az iktatószám, amely szükséges lett volna a meghallgatási kérelem benyújtásához. A TASZ segítségével azonban Kovács végül május elejére kapott időpontot, hogy jogait érvényesíthesse.
A szabálysértések és a társadalmi egyenlőtlenségek
A szegedi akció során nem csupán közlekedési szabályok megsértésével vádoltak résztvevőket. Többeket polgári pirotechnikai eszközök használata és gyülekezési joggal való visszaélés miatt is eljárás alá vontak. A Momentum mozgalom helyi vezetői kifejezték, hogy szerintük a tüntetés hivatalos része alatt történt hasonló szabálysértések kizárólag a szabályzás túlzott szigorának következményei voltak, és azok semmilyen valódi társadalmi veszélyt nem jelentettek.
Kovács beszámolt róla, hogy a szabálysértési bírságok sok esetben súlyos anyagi terhet rónak az érintettekre, különösen a fiatalabb vagy alacsonyabb jövedelmű résztvevőkre. Hozzátette, hogy sokan anyagi nehézségek, akár kilakoltatás vagy élelmiszerhiány kockázatával nézhetnek szembe ilyen büntetések miatt.
A jogvédők és civil szervezetek szerepe
A Momentum és a TASZ egyaránt támogatást biztosított az érintetteknek jogi segítség formájában. A Momentum helyi vezetői többször kihangsúlyozták, hogy a hídfoglalást követő események során történt szabálysértések, amelyeket a rendőrség büntetett, már nem a hivatalosan szervezett demonstráció részei voltak, így azokat saját tevékenységükkel nem tudják összefüggésbe hozni. Ugyanakkor biztosították a résztvevőket arról, hogy nem hagyják őket magukra a jogi eljárásokban.
A szolidaritás és a felelősségvállalás küzdelme
A március végi szegedi tüntetés rávilágított az utcai demonstrációk és hatósági fellépések közötti feszültségekre. A szabálysértések alakulása, az azonosítás módjai, és a bírságok hatása mind-mind arra mutatnak, hogy a jogszabályok és az igazságosság között gyakran nehezen található az egyensúly. A résztvevők egy része úgy érzi, hogy a hatósági fellépés aránytalan volt, és jogosultságát megkérdőjelezi a társadalmi igazságosság és a polgári szabadságjogok szempontjából.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/04/17/buntetes-szegedi-hidfoglalas-kresz
