Pósfai: Nem akarunk sok kicsi akasztói stadiont
A sportágak és klubok képviselői csütörtökön ismerhették meg a sportvezetés stratégiai céljait. A keretösszegek már korábban ismertek voltak, mivel a költségvetési tervezetben néhány nappal ezelőtt megjelentek a számok.
Pósfai Gábor, a sportágazatot felügyelő belügyminiszter kijelentette: visszautasítja, hogy kevés pénz lenne a magyar sportban. A számok szerint a kormányzat ráfordítása nem csökkent, így a vállalásokat megtartották. Mint mondta, 453 milliárd forint rengeteg pénz, és sohasem volt cél a rendszer bedöntése, de a rendszer a következmények nélkül nem működhet. A versenysportnak 76 milliárdot szánnak, a szövetségek és a kiemelt egyesületek több mint 50 milliárdhoz juthatnak.
A miniszter kiemelte, hogy megszűnik az a gyakorlat, amely szerint az állami vállalatok – így az MVM és a Szerencsejáték Zrt. – milliárdokkal támogatják az egyesületek egyes szakosztályait, mivel ez nem feladatuk. A múlttal kapcsolatban elmondta, hogy eddig nyolc feljelentést tettek, további harmincnégy van folyamatban, és az átvilágítás előrehaladtával ezekről is tájékoztatást adnak.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár a sajtónak is megmutatta azt a prezentációt, amelyet korábban a sportvezetők is láthattak. Úgy vezette fel, hogy 1998 óta nem volt ekkora léptékű változás a sportban, mint ami most várható. A 2011-es módosításokat nem nevezte ilyen horderejűnek, mert szerinte sok esetben csak rálocsolták a milliárdokat a sportra, érdemi változtatás azonban nem történt.
A stratégia hét alapelv mentén épül fel. Az eredményes versenysport és az utánpótlás megtartása mellett már 2027-től kiemelt hangsúly kerülhet a szabadidősportra. Jövőre 31 milliárd forintot kap az Aktív Magyarország terület, míg 2026-ban 18 milliárdból gazdálkodhatott. A szervezet működésével elégedettek voltak.
Friss európai felmérések szerint a magyar lakosság 46 százaléka egyáltalán nem sportol, ezen rövid távon szeretnének változtatni. A miniszter utalt rá, megvan a veszélye annak, hogy több pénz jut erre a területre, mint amennyit fel tudnak használni, de egy esetleges puffer kezelésekor a múlt rossz tapasztalataiból okulva gondosan járnak el.
Az egyes szövetségek jövő évi konkrét keretösszegei egyelőre nem ismertek, ezek november végén derülnek ki. A társaságiadó-kedvezményből érkező bevételeket sávosan vezetik ki a több elkezdett beruházás miatt, hogy azok ne maradjanak félbe. Kálnoki-Kiss Attila szerint a sok éve húzódó taoelszámolások felgyorsulhatnak, és az eddig használt papíralapról elkerülhetetlen a digitális átállás, amelynek december 15. a határideje.
2011 óta hat sportág – a labdarúgás mellett a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a röplabda és a jégkorong – összesen 1821 milliárd forinthoz jutott, és sok év elszámolása még nem zárult le.
Az államtitkár kitérte arra is, hogy az előző kormány LA10 nevű programja – amely tíz érem elérését vagy az éremtáblázaton az első tízbe jutást tűzte ki a 2028-as Los Angeles-i olimpiára – inkább álomnak nevezhető, realitása kérdéses. Az olimpiai felkészülést a kormány továbbra is támogatja. A program felügyelete a Nemzeti Módszertani Sport Intézettől a Magyar Olimpiai Bizottsághoz kerül, mert ott tartják a helyes helyének.
Az NSMI jelentős profiltisztításon esik át a következő hónapokban: az akadémiák felügyelete a szövetségekhez kerül, ami az MLSZ mellett a kézilabdát és a kosárlabdát is érinti. Szalai Ádám, a válogatott korábbi középcsatára jelenleg az NSMI alkalmazottja és az MLSZ alelnöke is. A Mocsai Lajos által megálmodott balatonboglári kézilabda-akadémia, a NEKA a múltban egyes években a komplett szövetséghez hasonló költségvetéssel rendelkezett.
A miniszter a „Nem akarunk sok kicsi akasztói stadiont” mondattal arra célzott, hogy a megépült, 15 ezer milliárd forint értékű infrastruktúra fenntartására és működtetésére a jövőben sokat kell áldozni, és nagy kihívás lesz megóvásuk, valamint kihasználtságuk ösztönzése. Akasztón a 90-es évek közepén épített stadiont a sikerei csúcsán lévő Stadler József, amely azóta pusztul.
Nonszensznek tartják, hogy a 150 milliárdból megépülő Nemzeti Atlétikai Központban 2023 óta legfeljebb három versenyt rendeznek évente. A legtöbb létesítményt igyekeznek megnyitni a nagyközönség előtt, ami általános óhaj.
Azt is megerősítették, hogy a megörökölt sporteseményeket megrendezik, de nagyjából mindegyiket fél áron. A négyesfogathajtó-világbajnokságról egyelőre nincs döntés, erre az előző kormány 2,8 milliárd forintot csoportosított át.
