Közel 500 Éves Hagyományt Éleszt Fel az Erzsébetvárosi Önkormányzat Könyvprojektje
A kultúra támogatása és fenntartása érdekében, az Erzsébetvárosi Önkormányzat újraéleszti a chapbook hagyományát, amely közel 500 éves múltra tekint vissza. A pályázat, melyet 2024 és 2025 után idén harmadszor hirdettek meg, olyan szerzők számára kínál lehetőséget, akik eddig még nem publikáltak verseskötetet. A versenyre beérkezett kéziratok közül a szakmai zsűri kiemelte Fühl Dániel, Győri Orsolya, Nagy Balázs Péter és Varga Zsófi munkáit.
Ezek a művek Babiczky Tibor és Kiss Judit Ágnes mentorálása alatt, összesen 500 példányban kerültek kiadásra a VII. kerületi önkormányzat által. A kiadványok, amelyeket Miklya Emese illusztrált, 40 oldalas chapbookok, amelyek közül 400 példány a szerzőkhez kerül. Ezen írások nem lesznek elérhetők a nagyobb könyvterjesztő hálózatokban, de jelentős értéket képviselnek azok számára, akik a jövőben szeretnének publikálni, így lehetőséget biztosítanak a szerzők számára, hogy referenciát nyújtsanak munkáikhoz.
A chapbook története a 16. századra vezethető vissza, általában olcsón gyártották, nyers fametszetekkel díszítették. Ezeket az egy lapra nyomtatott, 8, 12, 16 vagy 24 oldalra hajtogatott kiadványokat néha gerincfűzéssel is bekötötték. A nyomdászok hitelre adták a chapbook-okat a szerzőknek, akik gyakran házról házra járva, piacon és vásárokon árusították azokat. Az így terjesztett kiadványok között balladák, folklórírások, gyermekmondókák, versek, vallási szövegek és politikai tartalmak is megtalálhatók voltak. A chapbook népszerűsége a 17. és 18. században csúcsosodott ki, amikor a médium széles körben elterjedt és keresett lett, ezáltal hozzájárulva a kortárs irodalom formálásához és népszerűsítéséhez.
