Politikai Kiállás és Mosh Pit: A Lambrini Girls Élmény a Szigeten
A Lambrini Girls nevű zenekar már a nevével is kifejezi, hogy elutasítja a rockzene hagyományos kliséit. A brit duó, amely Phoebe Lunny énekes-gitárosból és Selin Macieira-Boşgelmez basszusgitárosból áll, a brit bulikultúrában ismert, olcsó körtebor után kapta nevét. Zenéjük egyszerű, de energikus punkdalokat ölel fel, melyek témái közé tartozik a toxikus férfiasság, a kiváltságos hírességek világa és a munkahelyi zaklatás. Legújabb slágerük, a Terf Wars, az online gyűlölködést figurázza ki, ironikus társadalmi kommentárokat fűzve a dalszövegeikhez.
A zenekar mindezen ironikus szókimondás mellett komoly rendszerkritikát is gyakorol. A debütáló albumuk, amely az ezredfordulós Baha Men slágerét idézi, nemcsak humoros utalásokat, hanem erőteljes kritikát is magában foglal a zeneipar álszentségéről és a női előadók láthatóságáról a fesztiválokon. Phoebe Lunny már régóta kifejezte nemtetszését azzal kapcsolatban, hogy a női zenekarokat egy kalap alá veszik, mintha az nőiség valami önálló műfajat képviselne.
A Lambrini Girls politikai kiállása nem csupán szövegekben jelenik meg. Lunnyt 2026 áprilisában zaklatás miatt tartóztatták le, miután értesített egy fesztiválszervezőt egy férfi zenész veszélyes viselkedéséről. Ez az eset további kérdéseket vet fel a zenekar hitelességét illetően, hiszen az ő hangjuk nemcsak megjelenést, hanem konkrét cselekedeteket is igényel.
Az Iggy Pop által fémjelzett zenekar megérkezett a Szigetre, ahol a kezdeti, csekély érdeklődés után pillanatok alatt megtöltötték a Revolut Stage területét. A tűzijátékot hozó koncerten a Lambrini Girls bemutatkozott: Lunny nem finomkodott, a közönséghez való viszonyuk asztoj és közvetlen stílusát azonnal megmutatták, mantrázva a „mosh pit” kifejezést, amelyhez felkérték a közönséget, hogy nyissanak teret.
A koncert folyamán a Lambrini Girls a politikai aktivizmus eszközeként használták fel a zenét, nyíltan bírálva a jelenlegi politikai rendszert. A színpadon megjelenő „Fuck Fidesz” felirat, valamint a „Free Free Palestine” skandálása világossá tette, hogy a műsor más, mint a hagyományos fesztiválok, amelyeket általában elkerülnek a politikai kifejezésekkel. A dalok közti időszakokban a zenészek a gyűlöletkeltés ellen emeltek szót, a dobosuk, Misha Phillips, pedig hangsúlyozta a transz emberek jogaiért való kiállás szükségességét.
A koncert zárására a zenekar a közönséggel való kapcsolatra helyezte a hangsúlyt, ahol a tömeg már valóban elmerült a zenében. A Lambrini Girls előadását a punk zene durva, de energikus formája jellemezte, amely garantálta, hogy a Sziget egyik legemlékezetesebb koncertjévé váljon, és visszavárják őket Budapestre egy újabb felejthetetlen élményért.
