A forint erősödése és a magyar államadósság helyzete
A magyar állam devizaadóssága az év első felében több mint 1500 milliárd forinttal csökkent a forint erősödésének következtében. Ennek ellenére a teljes államadósság több mint 2500 milliárd forinttal emelkedett, elérve a 63 082 milliárd forintot. Ezt a helyzetet a Népszava is jelentette.
A drámai növekedés két alapvető tényezőre vezethető vissza: egyrészt a választások előtti költségvetési osztogatások forrásigénye, másrészt az Államadósság Kezelő Központ által biztosított források, amelyek az év második felére szükségesek a kiadások és az adósság törlesztéséhez.
Noha a devizaadósság átértékelődése kedvező jel, az állam csak az adósság lejártakor vagy előtörlesztéskor juthat hozzá az ezzel járó nyereséghez. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a tavaly december végi 74,6 százalékról június végéig 77,9 százalékra nőtt az adósság GDP-hez viszonyított szintje, amely a várakozások szerint az év végéig 74,6 százalékra csökkenhet.
Tágabb gazdasági kontextus
A választások óta a magyar állam olcsóbban képes finanszírozni magát, aminek következtében a lakossági állampapírok kamatait többször csökkentették. Ez a költségvetési egyenleg javulását hozta, azonban az új kormány olyan költségvetési helyzettel szembesült, ami várhatóan rosszabb, mint amit az előző kormány kommunikációja sugallt.
Júliusban a költségvetés már harmadik hónapja mutatott többletet, a legfrissebb adatok szerint az előző hónapban 524,3 milliárd forint került a költségvetésbe. A Portfolio.hu cikke emlékeztetett, hogy ilyen méretű többletre az elmúlt 22 évben nem volt példa.
A gyorstájékoztató alapján a részletes adatok ismerete nélkül Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője, kifejtette, hogy a választások előtt a korábbi kormány különösen aktívan gazdálkodott, ami vélhetően előrehozott kifizetésekhez vezetett. Az utóbbi hetekben ennek a tendenciának a korrekciója tapasztalható.
Költségvetési kilátások
A Pénzügyminisztérium nyári technikai előrejelzése alapján az idei hiány 7,5 százalék körül alakul, azonban a CIB Bank ezt valamivel alacsonyabb, 7 százalék alatti hiányra becsüli. A forint március eleje és június vége között jelentős mértékben erősödött az euróval szemben; a 355 forintos árfolyamról azonban azóta 360 fölé gyengült, napjainkban 365 körüli szinten mozog.
A költségvetés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hátralévő időszakban hogyan alakul az energiahelyzet. Amennyiben az üzemanyagárak emelkedése miatt a kormány beavatkozásra kényszerül, vagy a Duna vízszintje a paksi atomerőmű teljesítményének csökkenését okozza, az súlyosan befolyásolhatja a költségvetési egyenleget.
