A Börzsöny vad nagytesója a szomszédban – medvecsengővel a szlovákiai Polyanára
A Börzsönytől légvonalban mintegy 70, a magyar határtól pedig alig 50 kilométerre fekvő szlovákiai Polyanán (Poľana) a medvék egyedsűrűsége az országban a legnagyobb, ráadásul októberben különösen aktívak, mert ilyenkor töltik fel téli zsírraktárukat. A hegység közép-európai viszonylatban is különleges: ez a legmagasabb és legjobb állapotban fennmaradt vulkáni eredetű hegység, amely a Börzsönnyel rokonságban áll.
A két hegység nemcsak arról nevezetes, hogy egyaránt 13–15 millió éve született, hanem arról is, hogy egykori magmakamrájuk kiürülése miatt mindkét hegycsúcs beszakadt, helyükön pedig máig kivehető kaldera, kráterperem alakult ki. A Polyana vulkáni katlana azonban jóval nagyobb lehet a Börzsönyénél, a kráterperem pedig mintegy 500 méterrel magasabb. Mindkét hegység belseje aránylag civilizációmentes, ezért élőviláguk igen gazdag; a Polyana nehezebben elérhető részein őserdőfoltok, erdőrezervátumok találhatók, nem ritkák a 400 évesnél idősebb fák sem. A hegységet 1990-ben az UNESCO Bioszféra Rezervátummá nyilvánította.
A Budapestről autóval 2,5–3 óra alatt elérhető hegység egyik legérdekesebb képződménye a Kalamárka, amelyet formája miatt a régi tintatartóról neveztek el. A sziklabástya úgy feszít az erdő közepén, mint egy erődítmény: körben 8–10 méter magas vulkáni eredetű sziklafalak veszik körül, füves platóján kisebb erdő található. A sziklákon közel 400 sziklamászó utat alakítottak ki, sokan járnak át Magyarországról is.
A hegység felső része széles, zöld, már-már magashegyi réteken vezet át, amelyek szelíden hullámoznak a tág gerincen, fenyőfoltokkal tarkítva. A fennsík jellegét mutatja, hogy a víz megül a lapos horpadásokban, több részen lápos zsombékon kell átvágni az erre a célra elhelyezett pallókon. A kráterperemen két kilátópont is található: kelet felé a Katruška orma, balra pedig a Jánošík-szikla vezet. Utóbbi nevét a 1700-as évek elején élt híres szlovák betyárról, Juraj Jánošíkról kapta, aki errefelé is gyakran bújkált; Katruška a libetbányai mészáros lánya és Jánošík mátkája volt, akit a legenda szerint a rablók az oromról a mélységbe vetettek. A kilátás a Katruškáról a Sztolica-hegységre, sőt a Bükkre is kiterjed, a Jánošík-szikláról pedig a Polyana kráterpereme és az Alacsony-Tátra is belátható.
A kráterperemen, a mára üresen álló Pol’ana Erdei Hotelnél érdemes megállni: a szocializmus vége felé tervezett, a kilencvenes évek elején privatizált szockó stílusú épület lerohadt és 2012-ben bezárt, azóta üresen áll. Mellette két kisebb nyaraló bérelhető, a büfé (Bufet Macík) pedig elvileg működik. A büfé falán nagy plakát sorolja fel a Polyana nevet is kapott medvéit, köztük a közel 3 mázsás Michalt. A szlovákiai medvetámadási statisztikák szerint a hím medvék mogorva kinézetük ellenére ritkán támadnak emberre; a támadások 83 százalékában a nőstények a felelősek, legtöbbször bocsaik védelmében.
A szlovák statisztikák szerint az elmúlt négy évben átlagosan 13 medvetámadás történt, ezek egyike sem ragadozó szándékkal, hanem olyan helyzetekben, amikor a medve megijedt és már nem tudott kitérni a találkozás elől. Jelölt túraúton haladó túrázót nagyon ritkán támadott meg medve, csoportosan túrázókat pedig soha. A legtöbb támadás hajnalban és alkonyatkor történt, amikor a medvék a legaktívabbak. A biztonságos túrázás kulcsa a nappali, csoportos haladás, a medvecsengő használata, a jelölt út el nem hagyása, valamint az, hogy ne vigyünk magunkkal erős szagú élelmiszert.
