Súlyos elégedetlenségi hullám több európai országban
Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Albániában tíz- vagy százezreket megmozgató tüntetések zajlanak, amelyek több helyen zavargásokba torkolltak. A tiltakozások hátterében a politikai vezetéssel szembeni elégedetlenség, valamint a megélhetési nehézségek, különösen a lakhatás és az oktatás növekvő költségei állnak. A megmozdulások résztvevői sok helyen fiatalok, és a háttérben radikális politikai erők is feltűnnek.
Erőszakba fordult tiltakozások Franciaországban
A francia tiltakozásokat eredetileg középiskolás diákok indították az oktatási rendszer állapota, a tanárhiány és az iskolaépületek helyzete miatt. Hozzájuk később tanárok, egyetemisták és a legnagyobb szakszervezetek is csatlakoztak, a sárgamellényes mozgalom egyes szereplői pedig szintén aktivizálták magukat. A feszültséget fokozta az új költségvetés körüli vita, amelyben az Emmanuel Macron elnökségével szembeni elégedetlenség is felszínre tört. A több százezer embert megmozgató demonstrációk kezdetben jórészt békésen zajlottak, október közepére azonban egyre több helyen erőszakba torkolltak. Becslések szerint a zavargások több milliárd eurós károkat okozhattak, és súlyosan megsérült Limoges közel 150 éves városházája is. Több városban, köztük Párizsban is részleges kijárási tilalmat rendeltek el, és hivatalosan csak a szakszervezetek által bejelentett tüntetéseket engedélyezik.
Albániai tiltakozások
Albániában a flamingós forradalomnak nevezett tiltakozáshullám májusban kezdődött, miután Jared Kushner gigantikus szállodafejlesztési projektbe kezdett a tengerpart egy viszonylag érintetlen térségében. Edi Rama szociáldemokrata miniszterelnök hetekig nem adott érdemi választ a tiltakozók korrupcióellenes követeléseire. Az iskolakezdéssel a mozgalom új lendületet kapott: a diákok csatlakozásával a felsőoktatás megfizethetősége és a Ramával szembeni általános elégedetlenség is hangsúlyossá vált. Október közepére a demonstrációk több helyen erőszakossá váltak, tüntetők kormányzati épületekbe törtek be és összecsaptak a rendfenntartókkal. A kormány a zavargásokban részt vevőkre közel 2 millió forintos bírságot vezetett be, és gyülekezési korlátozást rendelt el oktatási, egészségügyi és kormányzati intézmények közelében.
Lakhatási válság Spanyolországban és Portugáliában
Spanyolországban ezrek vonultak utcára, miután kilakoltatták a 87 éves María Abascalt bérelt lakásából. A madridi Puerta del Sol téren folyamatosak a tüntetések, a területet sátortábor lepte el, és más városokban, köztük Barcelonában, Bilbaóban, Zaragozában és Sevillában is csatlakoztak a tiltakozáshoz. Pedro Sánchez miniszterelnök gyorsított eljárásban próbált elfogadtatni egy, a bérlők jogait erősítő törvényjavaslatot, de nem tudta megszerezni a szükséges parlamenti támogatást. Barcelonában a megmozdulások erőszakossá váltak, maszkos fiatalok üzleteket fosztogattak. Portugáliában szintén a lakhatás megfizethetetlensége vitte utcára az embereket, a tiltakozók emellett magasabb béreket és nyugdíjakat is követeltek, a szakszervezetek pedig november 11-re általános ibériai sztrájkot hirdettek.
Zavargások Olaszországban
Olaszországban Milánóban, Torinóban és Bolognában fekete ruhás fiatalok csaptak össze a rendőrökkel, a tüntetők az oktatási rendszer állapotát, a magas energiaárakat és az Ukrajnának nyújtott támogatást vetették a kormány szemére. Giorgia Meloni miniszterelnök katonákat vezényelt a főbb városok csomópontjaira, pénteken azonban ismét erőszakos zavargások voltak. Velencénél, Mestrében hét rendőr sérült meg az összecsapásokban, Trevisóban tojásokkal dobálták meg az iparszövetség helyi központját, Vicenzában pedig három tüntető sérült meg.
A tiltakozások háttere
A tiltakozások eltérő követelésekkel indultak, de a felszín alatt több közös tényező is azonosítható. Az európai háztartások helyzetét megnehezítette a koronavírus-járványt követő inflációs hullám, amelyre az orosz–ukrán háború nyomán megugró energiaárak is ráerősítettek. Az Eurostat adatain alapuló elemzés szerint 2021 augusztusa és 2026 augusztusa között 34 százalékkal drágultak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az Európai Unióban. Számos közgazdász és politológus szerint azonban a gazdasági nehézségek önmagukban nem elegendők az ilyen szintű erőszakhoz, a politikai bizalom megingása és az intézményekkel szembeni elégedetlenség is kulcsszerepet játszhat. Mojtaba Rahman, az Eurasia Group elemzője szerint a tömegek elégedetlenségének egyik fő forrása az a benyomás, hogy a hatalmon lévők nem tesznek eleget a problémák megoldásáért. A TUI Alapítvány 2026-os ifjúsági felmérése szerint hét európai ország 16–26 éves fiataljainak 52 százaléka arra számít, hogy rosszabbul fog élni, mint a szülei.
